Rekviem egy elveszett fiúért

Morgan Freeman tartotta az ígéretétCTK-felvételAz idei fesztivál jó filmekben termett többet, nem pedig sztárokban. Ez most már kétségtelen. Bennfentesek véleménye szerint sokan csak azért mondták le a meghívást, mivel kevésnek találták az amúgy nem éppen kevés napidíjat. Akármilyen összegért ugyanis nem nagyon teszik ki a lábukat otthonról az amerikai sztárok. Az idot akkor is pénzben számolják, ha éppen teljesen szabadok. Karlovy Vary természetesen már nem a gazdag ajándékokra váró kelet-európai kisöccse a cannes-i, a velencei vagy a berlini fesztiválnak. Itt már Michael Douglas, Whoopy Goldberg, Mia Farrow, Edward Norton, Woody Harrelson és más jeles sztárok is remekül érezték magukat. Jöttek, láttak és alig várják, hogy visszahívják oket. Woody Harrelson például úgy búcsúzott elso itteni vendégeskedése után, hogy Jirí Bartoškának, a fesztivál igazgatójának minden szentre meg kellett esküdnie: a következo évben visszahívja ot. Itt is volt, és annyira jól érezte magát, hogy kerékpárral járta a környezo hegyeket.

Karlovy Vary mindenkit elvarázsol. Még akkor is, ha esetleg három napig tartó esovel fogadja az idegent. Már az elmúlt évek alatt pompás külsot öltött, tavaly óta ismét szebb és fényesebb lett. Van olyan belvárosi utcája, ahol egyszerre három szállót építenek, a kolonnádon pedig, ahol Szabó István is forgatott már egyszer, igazi monarchiabeli hangulat uralkodik, amely azonnal lenyugözi az embert.

Gael Garcia Bernal, a mexikóiak fiatal sztárja még sosem volt a fesztivál vendége. Carlos Carrera most bemutatott filmje, az Amaro atya bune után jövore nagy ünneplésben lehetne része. Ez a rokonszenves, szép arcú, érzékeny lelku, még mindig csak huszonéves színész ugyanis egy nemrég felszentelt, szerelmes papot formál meg nagyszeruen. Amaro atya azzal a céllal veszi át egy fülledt mexikói kisváros egyházmegyéjének irányítását, hogy szárnyai alatt azok is meghajoljanak majd Isten akarata elott, akik korábban nem hittek benne. Ideáljait azonban fokozatosan fel kell adnia. Az ido múlásával minden titokra fény derül elotte. Már pontosan látja, hogy idos kollégája sem élt szent életet, és hogy a drogmaffia fonökétol csupán pénzmosás miatt kap nagyobb öszszeget, hiszen „Isten segedelmével” kórház épül a városkában. A bunös életet azonban Amaro atya sem tudja elkerülni. Szenvedélyes szerelemre lobban a szépséges Amelie iránt, és titkos kapcsolatuk meg is hozza gyorsan a gyümölcsét. Illetve meg is hozná. Amaro atya ugyanis nem szándékozik kilépni a cölibátusból, o továbbra is Istent szeretné szolgálni, ezért rábeszéli a lányt, hogy vetesse el születendo gyermekét. Amelie megadja magát az atya döntésének, a küret során azonban annyi vért veszít, hogy belehal a mutétbe. José Maria Eca de Queirós remek regénye nem kis rokonságot mutat Márquez muveivel, Carrera filmje pedig tavaly az év legsikeresebb alkotása volt Mexikóban, és Oscarra jelölték a legjobb külföldi film kategóriájában. Hogy helyenként szentimentális és a vége egy kicsit elnagyolt, azt az Úr is megbocsátotta az alkotóknak. Gael Garcia Bernalnak bizonyára o is lelkes híve lett.

És egy újabb fényes darab a versenyfilmek kategóriájából: Aisling Walsh alkotása, a Dal egy elveszett fiúért lrországot képviseli a mezonyben. Kemény, felkavaró film. 1939-ben, az egyház égisze alatt muködo javító-nevelo intézetben, ahol egy szadista pap kegyetlen, elvetemült módszerei tartják rettegésben a gyerekeket, megjelenik egy új tanító, a spanyol polgárháborút önkéntesként megjárt, ezért egy életre megbélyegzett William Franklin. A tisztán látó és mélyen érzo, negyven év körüli férfi gyorsan magához emeli „sáros angyalait”, az intézet sátán lelku nevelopapja azonban kezdettol fogva az ellenfelét látja benne. Franklinért rajonganak a gyerekek. A kamaszodó kölykök, akik eddig teljesen magukra hagyva, szeretet nélkül, elvadultan éltek az intézet falai között, az o hatására tanulnak meg írni-olvasni. Oszinteségével és igazságosságával úgy tudja irányítani oket, hogy az eltévedt fekete bárányokból ügyes és megbízható, szeretettel teli kiskamaszok lesznek. De amíg o szívvel-lélekkel formálja oket, a gyilkos ösztönöktol vezérelt nevelopap véresre veri áldozatait. Az egyiket, Franklin legkedvesebb diákját két keze által küldi a halálba, ráadásul egy másik nevelo szeme láttára. Aki szintén az o „foglya”, hiszen tudja róla: eroszakkal teszi magáévá tizenéves kiválasztottjait. A megtörtént események alapján forgatott film sokkoló nyíltsággal, szuggesztíven mutatja meg mindazt, ami a harmincas évek írországi nevelointézeteiben zajlott. Az emberi megalázás és a fizikai bántalmazás „magasiskolája” elevenedik meg Aisling Walsh megrázó alkotásában, aki a film bemutatója után elmondta: ezek a kegyetlen módszerek egészen 1984-ig jellemezték az ír javítóintézeteket, s pár évvel ezelott, egy ilyen „iskola” falai mellett huszonvalahány gyerek holttestére bukkantak. Hogy miképpen fogadta a filmet a katolikus egyház? lrországban még nem mutatták be a filmet, Amerikában pedig, ahol már vetítették egy fesztiválon, mélységes hallgatással reagáltak a szívfájdító történetre.

Az eroszak játssza a foszerepet Gus van Sant iskoladrámájában, az Elefántban is, amely Arany Pálmát nyert az idei cannes-i fesztiválon. Az Otthonom, Idaho és a Good Will Hunting rendezoje ezúttal nem kérdez, csak megállapít. Szárazon, tényszeruen, szinte érzelemmentesen. Egy amerikai középiskola két diákja fényes nappal, felfegyverkezve sétál be az épületbe, hogy puszta szórakozásból mindenkivel végezzenek, aki feltunik a közelükben. A motiváció oka ismeretlen: a két fiú soha, semmi jelét nem mutatta brutalitásnak, magatartásukból még csak sejteni sem lehetett, hogy képesek e szörnyu tettre. Szolid, befelé forduló diáknak tunt mindketto. Az egyik a könyvekben, a másik a komolyzenében kereste önmagát. Még szerelmesek sem voltak soha, a csók ízét is végzetes tettük elott kóstolják meg közös zuhanyozásuk során. Ennél többet nem tudunk meg róluk. Mint ahogy áldozataikról sem, akiket hosszas snittekben követünk az iskola végtelen folyosóin. Ami érthetetlen, ésszel fel nem fogható a történet láttán: sem az intézet falain kívül, sem a tragédia közvetlen közelében nem jut eszébe senkinek a rendorséget hívni. Az öldöklés így aztán csak akkor enyhül, amikor társával is végez a fiú. A bemutatón Elias McConnell, a film egyik szereploje is részt vett. A „miért?”-eket azonban nem tudta megválaszolni. Zavarában csupán fél mondatokkal próbálta magyarázni a megmagyarázhatatlant.

Lars von Trier legfrissebb alkotásával érkezett Karlovy Varyba Udo Kier, akit a magyar nézo elsosorban Bódy Gábor Pszychéjének Nárciszaként ismer. Bódy mellett Jancsó Miklóssal és Gus van Santtal is forgatott az elmúlt évek során. Arcán véres karmolások nyomai. Azt meséli: szét akart választani egy marakodó kutya-macska párt. A kutya a lábába harapott, a macska az arcát karmolászta össze. Ez is hátborzongató látvány lehetett.