Rákóczi az irodalomban

„A nemzeti történelem kimagasló hőseinek minden kultúrában identitásformáló szerepük van”, melyet a posztmodern felfogás „nagy narratívának” nevez. „A magyar történelem kimagasló hőseinek alakját jobbára a szépirodalmi alkotások tették ismertekké és népszerűekké,... emelték abba a szakrális és mitikus magasságba, amelyet figyelve létrejött a közös értékválasztás és a közös cselekvési stratégia” – írja Pomogáts Béla esszéjében, melyben megidézi a szóban forgó műveket. A szépirodalmi rovat közli Borbély Szilárd Ámor&Pszichészekvenciák című versét, Bárczi Zsófia Patkányok című novelláját, valamint Öllős Edit Cserepek című naplójegyzeteit. Duba Gyula Szerelmes földrajzom című esszéje (2. rész) a szülőföldet kalandozza be.

A folyóirat beszámol a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásáról, közli a Kuratórium értékelését, valamint a kitüntetettekről – a díjátadáson – elhangzott méltatásokat. A fődíjat Grendel Lajos kapta, életműdíjban részesül Dobos László, Mayer Judit és Dénes György. Művészeti Díjat kapott Nagy János és Nagy József. Különdíjban részesült Liszka József és Csehy Zoltán, az elsőköteteseknek ítélt díjat Mészáros Ottó vehette át.

Búcsúzik a lap sok évtizedes munkatársától, Ozsvald Árpádtól. Közli a folyóirat Gágyor József versét, Duba Gyula búcsúbeszédét, valamint a diáktársak és kortársak nevében búcsúzó Fónod Zoltán beszédét, amely Ozsvald Árpád temetésén hangzott el.

A könyvkritika rovatban L. Erdélyi Margit Nem lehet nem kommunikálni című írását olvashatjuk H. Varga Gyula Kommunikáció ismeretek című könyvéről, a Nyelv és Élet rovatban pedig Lanstyák István: Kódváltás és fordítás című tanulmányát a kétnyelvű beszédtevékenység egyes kérdéseiről. A folyóiratot Nagy János és Nagy József műveivel illusztrálták. (dz)