Mottó: sorstalanság

Az idén rendhagyó módon nem Kassa, hanem Szepsi ad otthont a Fábry Napoknak, október 21–22-én. Az új helyszín mellett szól az, hogy Fábry Zoltán stószi szülőháza sokkal közelebb esik ehhez a kisvároshoz, mint a Kassai-katlanban fekvő nagyvároshoz. Mellette szól az is, hogy a szepsi Csemadok-épület új mellszoborral gazdagodik. Az író, irodalomkritikus és publicista első közterületi mellszobrát Lukács János helybeli kőfaragó készítette el. Szepsi mellett szól az ottani Csemadok-alapszervezet munkatársainak lelkesedése is, és nem utolsósorban az az emberi igény, mely a változatosságra törekszik.

A rendezvény mottója ezúttal a sorstalanság lehetne. Nem csupán azért, mert a Nobel-díjas Kertész Imre regényének filmes változata szerepel a péntek esti programban. Maguk az előadások a sorsnélküliség, elveszettség egyik jellemző időszakát, vagyis az 1944-es és 1945-ös év eseményeit ölelik fel. Fejtegetést hallhatunk majd arról, vajon ki a felelős az 1944–45-ös tragédiáért, képet kaphatunk a magyar kormányzati politika és a kisebbségi magyarság helyzetéről, a csehszlovákiai magyar jogfosztottságról, a kárpátaljai magyarság deportálásáról és a romániai eseményekről is. Aki az elveszettség, sorstalanság különböző formáiról és módozatairól szól: Jeszenszky Géza egyetemi tanár és Szarka László történész Budapestről, Brenzovics László történész Ungvárról, Muzsnay Árpád közművelő Szatmárnémetiből és Popély Árpád történész Somorjáról.

Hogy a kimondott szóhoz képi élmények is társuljanak, a Sorstalanság című filmen kívül megtekinthető a málenkij robotról szóló kiállítás is, mely az 1945-ös Szovjetunióba történő deportálás dokumentumaiból állt össze. A szervezők a rendezvénysorozat névadójáról sem feledkeznek meg: természetesen friss koszorúk kerülnek majd Fábry Zoltán szülőházára és síremlékére is. A kétnapos rendezvény a Fábry-mellszobor koszorúzásával zárul szombat délután.