Macskák, menyasszonyok, blues

Persze ez nem jelenti azt, hogy a Kalligram Kiadó műhelyében megjelent alábbi kötetek csupán a nyári szabadság alatt olvashatók. Bármikor elővehetők, a nagy melegben azonban igazi üdítő élményként hathatnak.

Bán Zsófia: Esti iskola

Az Esti iskola – olvasókönyv felnőtteknek című kötet egy lazán kapcsolódó novellafüzér, amely eljátszik az iskolai olvasókönyv műfajával, azaz úgy tesz , mintha különböző iskolai tantárgyakhoz kapcsolódó olvasmányokat nyújtana az olvasóknak. Mindezt erősen ironikus stiláris keretbe helyezi, amely egyfelől az iskolai feladatok gyakran bárgyú, abszurd voltára reflektál, másfelől pedig a tudás átadhatóságának, illetve elsajátíthatóságának kérdését feszegeti.

Az írások külön-külön is olvashatók, ám együttesen egyfajta áttételes memoárt illetve családtörténetet adnak ki, amely a XX. századi történelembe és kultúrtörténetbe ágyazódik, tehát a kötet bizonyos értelemben alternatív regény. Egyes (ön)életrajzi elemekből adódóan, a szövegek egyszerre szemlélik Magyarországon belülről és kívülről a magyar történelem és kultúrtörténet elemeit, s folyamatosan játszanak a kint és bent közti különbségből adódó feszültséggel. A szövegek jellegzetes, erőteljesen ironikus, olykor fekete humorba hajló stílusa sajátosan ötvöződik egy a felszín alatt meghúzódó és végigvonuló érzelmi szállal, amelyik hol a hazához, hol a nyelvhez, hol pedig a kulturális, illetve szexuális identitás problémáihoz fűződő, egyetemesen is értelmezhető viszonyra reflektál. A szövegekbe beleszőtt irodalmi, nyelvi, illetve kultúrtörténeti referenciák azonban egyértelműen a magyar kultúra keretein belül mozgatják a művet, ám a magyar irodalomban viszonylag ritka, másfajta látószögből

Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Lovas Ildikó regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszélő kiskamaszkoráig vezet vissza minket, míg a másik Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját elmondva próbálja megfejteni az író és felesége kapcsolatát. A regény – a végrendelet kivételével – alig használja fel Csáth leveleit és naplóit, inkább Jónás Olga nézőpontjából próbálja leírni a gyilkosságba fulladt kapcsolatot.

Jónás Olga, akibe háromszor belelő a férje, átvonszolja magát a szomszédos kovácsműhelybe, és ott belehal a lövésekbe. A regény azonban nem kívánja ekképpen megoldani a helyzetet, mert Csáth és Jónás kapcsolatának sokkal lényegesebb része a gyilkosságra készülés, a kínzás és a félelem, a bizonytalanság és kiszolgáltatottság. A tragédia ezen részével foglalkozó regényfejezetek központi kérdése tehát: melyikük öli meg előbb a másikat.

A kortárs irodalomban kevés olyan regény született, mint a Spanyol menyasszony, amely ennyire visszafogott pontossággal és mégis érzékien beszél a női testről és a szenvedélyről.

Patrik Ouředník: A huszonnégyes év

Aki olvasta Patrik Ouředník eleddig 22 nyelven megjelent s mindenütt rendkívüli sikert arató, a múlt századot szürreális látomásként és bizarr körképként megjelenítő Europeanáját és/vagy a fennkölt eszmék szomorú sorsát kalandos történetbe ágyazó, A megfelelő pillanat, 1855 című rendhagyó regényt, aligha csodálkozik azon, hogy napjaink cseh irodalmának képviselői közül Milan Kundera mellett ő a legtöbbet fordított szerző. Hírnevének megalapozottságát a magyarul harmadikként megjelenő mű, a Huszonnégyes év is messzemenően igazolja: a memoárirodalom történetének egyik legkülönösebb és legszórakoztatóbb alkotását tartjuk kezünkben. Az író az 1968. évi „prágai tavasz” reformkísérletének bukása után húsz éven át „normalizált” Csehszlovák Szocialista Köztársaság változatlanságba dermedt, való?szerűtlen világát idézi fel meglehetősen formabontó módon s a rá mindenkor jellemző szellemességgel és eredetiséggel

Történelmi eseményeket és magánéleti mozzanatokat, kollektív és egyéni emlékeket ötvöz egybe, s az Europeanához hasonlóan ezúttal is mesteri kézzel tünteti el a valóság és a képzelet közötti határvonalakat. A groteszk, abszurd, banális és humoros momentumok sokasága nem mindennapi hitelességgel és hatásossággal jeleníti meg a vaskalapos, félelmetességében is nevetséges diktatúra hétköznapjait, s hogy nevethetünk az egészen, azt nemcsak a történelem kedvező fordulatának, de Patrik Ouředníknak is köszönhetjük.

Polcz Alaine: Macskaregény

„Volt macskám az életben. Nem is egy. Olyan is, amelyiket nagyon szerettem. Nézem a menyasszonyi képemet. Ijedt kislány, fehér fátyollal, fekete macskát tart a karján. Talán ez az egyetlen esküvői képem, amelyik megmaradt… Vagy csak bennem maradt meg? Akkor kezdtem sejteni, hogy a házasságommal baj van, amikor János kidobta a macskát az ablakon a rózsabokrok közé. A macska ezután már csak akkor jött, ha ő nem volt otthon” – így kezdődik Polcz Alaine Macskaregénye, amely rögtön jelzi, hogy e könyvben jóval többről van szó, mint az állatvédelem és a macskarajongás közti átmenetről. Amikor Polcz Alaine a macskákról ír, akkor mindig másról is beszél, vagyis a megélt időről, önmagáról, a tragikusan nehéz és mégis felemelő élettörténetéről. Ám ahogyan Polcz Alaine mesél, az utánozhatatlan: egyszerűen, pontosan és teli életszeretettel. És derűvel. Igen, a derűje utánozhatatlan

Sven Regener: Berlin Blues

Sven Regener popzenész, dalszöveg- és regényíró 1961-ben született Brémában. Később élt Hamburgban, majd Nyugat-Berlinbe költözött. Itt több rock-zenekarban is játszott, és élte a fiatal értelmiségiek bohém életét – 1985-ben aztán megalapította az „Element of Crime” nevű bandát, s ennek az igen népszerű, alternatív popot játszó csapatnak azóta is énekese, szövegírója és trombitása. Regener a német nyelvterület egyik legszínvonalasabb pop-költőjének számít.

2001-ben robbant be a német irodalmi életbe Berlin Blues (eredeti német címe: Herr Lehmann) című önéletrajzi ihletésű regényével, egy kallódó harmincas hippi nyugat-berlini kalandjaival a fal leomlása előtti „hősidőkből”. A regény 2002–ben elnyerte a Corine (a bajor könyvkereskedők nemzetközi irodalmi elismerése) legjobb első kötetes szerzőnek járó díját és kb. egy millió eladott példánnyal a széles közönség körében is nagy sikert aratott, a fiatal német értelmiségiek kultuszkönyvévé vált az utóbbi években. (kk, ú)