7 meglepő tény a kávéról, ami Önnek is meglepetés lesz!

Ön kávéfogyasztó? Ki tud élvezni minden kortyot, vagy csak magába gurít egy csésze illatos folyadékot, és folytatja a szokásos tevékenységét? Akárhogy is van, mindig ügyeljünk arra, hogy jó minőségű kávét igyunk! Ez egy nagyszerű élénkítő szer, amely éberebbé tesz, sőt egyesek szerint fokozza a kreativitást is. Napközben azonban tanácsos az utolsó csészét legkésőbb délután 3 óra körül elfogyasztani. Általánosságban egy felnőtt naponta 400 mg koffeint fogyaszthat, ami négy-öt csésze kávénak felel meg.

1. Felfrissíti a fejet

A kávébab jótékony hatással van szürke agysejtekre. Kávézás után megnő az agy vérellátása, ami a reakciók sebességét és az agy fogékonyságát is növeli. Egy kutatás során 31 kávéfogyasztó és 24 nem kávéfogyasztó esetében vizsgálták a pozitív tulajdonságokat mágneses rezonanciás képalkotás segítségével. A Molecular Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók feltűnő különbségeket figyeltek meg az agy szerkezetében, amely hatékonyabban működik.

2. Segít a májnak

Különböző tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a jó minőségű kávé mérsékelt fogyasztása jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. Sőt azt is kederítették, mi ennek az oka. Két évvel ezelőtt a kanadai McMaster Egyetem kutatói publikáltak egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hogy a kávéfogyasztás egy bizonyos fehérje elakadásához vezet a véráramban, ami viszont egy másik fehérje szintjének emelkedéséhez vezet. Ez az, amelyik segít a májnak a koleszterin lebontásában. A kávé tehát a vérzsírszintre is pozitív hatással lehet.

3. Javítja az emésztést

A legújabb tanulmányok még azt is kimutatták, hogy a rendszeres kávéfogyasztás akár 23 százalékkal csökkentheti az epekő kialakulásának kockázatát. Ez olyan személyekre igaz, akik egyébként nem fogyasztanak kávét. Ha étkezés után megiszunk egy csésze kávét, serkentjük a gyomorsavtermelést és az epekiválasztást, ezáltal elősegítjük a bél- és gyomorműködést.

4. Mi a helyzet a Parkinson-kórral?

Érdekes kutatásokat végeztek a Harvard Egyetemen. Eszerint a kávé csökkentheti a neurológiai kockázatokat. Szerintük azoknál az embereknél, akik naponta kávéznak, különösen a férfiaknál, 30 százalékkal kisebb a Parkinson-kór kockázata, mint azoknál, akik nem kávéznak. A tudósoknak azonban még nincs magyarázatuk erre a pozitív hatásra. Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy a koffein képes blokkolni az adenozinreceptorokat az agyban.

5. Segít a fülnek

Egy, 65 000 nő bevonásával 18 éven keresztül végzett vizsgálat megállapította, hogy azok a hölgyek, akik napi 4–6 csésze kávét ittak, kevésbé szenvedtek kellemetlen fülcsengéstől, mint azok, akik legfeljebb napi másfél csészével fogyasztottak. A tanulmány szerint a kávéimádóknál 15 százalékkal volt alacsonyabb afülzúgás kockázata. Bár a jelenség pontos oka egyelőre tisztázatlan, korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a koffein közvetlen hatással lehet a belső fülre.

6. Reggeli után

Találunk olyan tanulmányokat is, amelyek szerint a rendszeres kávézás még a cukorbetegség kockázatát is csökkentheti. A Bath Egyetem brit kutatócsoportjának tudósai azonban kimutatták, hogy a kávéfogyasztás időzítése kulcsfontosságú. Nem javasolják a reggeli előtti fogyasztását, mivel ezzel pont az ellenkezőjét érhetjük el. Ha ugyanis éhgyomorra isszuk, akkor hatalmas vércukorszint-emelkedést okozhat, ami elősegíti a cukorbetegség kialakulását.

7. Jó hangulatot teremt

Egy másik, 12 tanulmányt vizsgáló elemzés a koffein és a depresszió közötti kapcsolatot vizsgálta. Több mint 300 000 személy adatait vették górcső alá, akik közül körülbelül 8000 volt depressziós. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kávéban jelen lévő koffein védőhatást fejt ki a depresszióval szemben. A tanulmányból az is kiderült, hogy a tea kevésbé volt védő hatású, mint a kávé, de ez is csökkentette a depresszió kockázatát. A kávé antidepresszáns hatásával foglalkoztak a kínai szakértők is, akik több mint 145 ezer angliai, skót és walesi felnőtt adatait értékelték. Arra a következtetésre jutottak, hogy a depresszió és a szorongás ritkábban fordult elő azoknál, akik napi két-három csészével fogyasztottak kávét. Ez különösen igaz volt az őrölt és a cukrozatlan feketekávéra, valamint a tejes kávéra.


 

(pluska)