Riasztó adatok: valóban hanyatlik az emberi értelem?

Az utóbbi évtizedekben a világ fejlődésének üteme annyira felgyorsult, hogy az emberek széttartó, párhuzamos valóságokban kezdtek élni, ebben pedig a közösségi hálózatok játsszák a főszerepet.

A társadalmi normák, amelyek korábban a közösségi együttélés alapját képezték, meginogtak egy hangos kisebbség nyomására. Az online vitákban az extrém vélemények váltak meghatározóvá: például az X-platformon a hozzászólások 97 százaléka mindössze a felhasználók 10 százalékától származik.

A zajos kisebbség uralma

A közösségi oldalak algoritmusai a szélsőségeket erősítik. A gyűlöletkeltő hírek terjedési esélye 67 százalékkal magasabb, mint a semleges vagy pozitív tartalmaké, mert a platformok a megosztások számától teszik függővé a bevételüket. A felhasználók 1 százaléka generálja az online konfliktusok 74 százalékát – és ez a radikális kisebbség a társadalmi normák torzulását is előidézi.

A politikai megosztottság, amely ma az Egyesült Államokban vagy akár Szlovákiában is tapasztalható, következménye a közösségi oldalak által táplált radikalizációnak. A mérsékelt többség hangja egyre halkabb, a társadalom egyre inkább két ellentétes táborra szakad.

A hírfogyasztás átalakulása

Az elmúlt évtizedben drámaian csökkent a hírfogyasztók száma: az Egyesült Államokban 70 százalékról 50 százalékra esett vissza azok aránya, akik rendszeresen olvasnak híreket. A közösségi oldalak felületein az információk rövid címek, képek és videók formájában jelennek meg, így az emberek sokszor néhány szó alapján alakítanak ki véleményt.

A hagyományos média által nyújtott mélység és ellenőrzött információk helyett a közösségi tartalmak felületessége és érzelmi túlfűtöttsége uralkodik. Ez pedig melegágya a populizmus terjedésének.

Hanyatló gondolatok

Ezek után nem csoda, hogy a közösségi oldalak térhódítása egybeesik a gondolkodási és problémamegoldó képességek romlásával is. A 15 éves diákok PISA-tesztjeinek eredményei évek óta csökkennek, de a probléma nem korlátozódik a fiatalokra: a felnőttek körében is egyre gyakoribb, hogy nem tudják ellenőrizni vagy értékelni egy állítás helyességét.

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint: 

Az amerikaiak 30 százaléka olyan szinten olvas, amit egy 10 éves gyermektől várnánk.

A felnőttek közül is egyre többen küzdenek alapvető olvasási és matematikai problémákkal, ami hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

A Google-effektus

A modern technológia egyik legmegdöbbentőbb mellékhatása a digitális amnézia. Egy felmérés szerint a szülők több mint 70 százaléka nem tudja fejből saját gyermeke telefonszámát. A jelenség a Google-effektusnak köszönhető: mivel minden információ azonnal elérhető az interneten, az emberek egyre kevésbé érzik szükségét annak, hogy emlékezzenek.

Dr. Maria Wimber, a Birminghami Egyetem pszichológusa szerint:

...az internet megváltoztatta az információk kezelésének módját: az emberek kevésbé koncentrálnak az eseményekre, mert úgy érzik, hogy a technológia majd megőrzi helyettük az emlékeket.

Okosodunk vagy butulunk?

Bár egyes szakértők, mint Genevieve Bell antropológus, optimistábban látják a helyzetet – szerinte a technológia segít okosabban élni, gyorsabban válaszolni –, a társadalom egésze számára a tendencia egyértelmű: az aktív tudáskeresést felváltotta a passzív görgetés, a kritikus gondolkodást pedig az érzelmi reakciók dominanciája.