Jonathan Franzen a könyvfesztivál díszvendége

ÖSSZEFOGLALÓ

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál bő két évtizedes múltja világosan mutatja a rendezvény célkitűzését: amellett, hogy szakmai fórumként működik, elsősorban a kortárs világirodalmat igyekszik közelebb hozni a magyar olvasókhoz, nem utolsósorban azáltal, hogy minden évben egy kontinens, ország vagy nyelvterület irodalma áll a rendezvény fókuszában. Idén némiképpen megtörik ez a hagyomány: a fő programok a 220 éves magyar könyvkultúrát járják körül. 1795-ben tizenkét pesti könyvárus – Európában másodikként – szakmai társaságot alapított, a Pesti Könyvárusok Grémiumát. (Persze, a könyvkereskedelmet akkor még német anyanyelvű polgárok tartották a kezükben, a pesti könyvárusokat összefogó szervezetnek egy magyar tagja volt.)

A könyvfesztiválon számos programot tartanak a 220 éves magyar könyvkultúra tiszteletére. Holnap a könyvszakma legaktuálisabb kérdéseiről rendeznek szakmai beszélgetéseket: szó lesz a könyvkereskedelemről, a könyv jövőjéről, a digitalizálásról, a könyvpiac működéséről és ebben az állam lehetséges szerepváltozásáról. Az Országos Széchényi Könyvtár a szervezett magyar könyvkereskedelem és kultúra 220 évét bemutató kamarakiállítást rendez. A jubileumhoz szombaton irodalmi est kapcsolódik: a Csillagtérkép – a magyar próza estje című program elején Jordán Tamás színművész olvas fel válogatást a magyar prózából, majd Grecsó Krisztián és Háy János íróval tartanak zenés beszélgetést. A hagyományoknak megfelelően a könyvfesztiválra látogatók szavazhatnak a Szép Magyar Könyv verseny közönségdíjára. A záró napon a jubiláló alkotók – Nemeskürty István, Vitányi Iván, Csoóri Sándor, Réz Pál, Sándor Iván, Bertók László, Tőzsér Árpád, Vekerdy Tamás, Vathy Zsuzsa, Kovács István, Szörényi László, Csordás Gábor, Esterházy Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Rakovszky Zsuzsa, Szilágyi Ákos, Vámos Miklós – tiszteletére születésnapi irodalmi szalont rendeznek.

Persze, a magyar programok mellett nemzetközi irodalmi sztárt is kínál a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A díszvendég: Jonathan Franzen, aki ma délután pódiumbeszélgetésen mutatkozik be a közönségnek. „A regényíróknak egyre több mondanivalója van az olvasók számára, akiknek viszont egyre kevesebb idejük van olvasni” – írta közel húsz éve egyik esszéjében az amerikai író. Azóta azonban nincs oka panaszra: a kortárs amerikai irodalom fenegyereke, új könyvei eseményszámba mennek, 2010-ben, Szabadság című regénye megjelenésekor még a Time magazin címlapján is szerepelt. Az Európa Könyvkiadó most Diszkomfortzóna című önéletrajzi írását jelentette meg a könyves seregszemlére; korábban három regénye volt olvasható magyarul: a Javítások, a Szabadság és az Erős rengés.

Említsünk meg legalább még valakit a nemzetközi felhozatalból: Patrick Modiano nevét néhány hónapja tanultuk meg, 2014-ben a francia prózaíró kapta az irodalmi Nobel-díjat. Személyesen ugyan nem lesz jelen Budapesten, a Móra Könyvkiadónál azonban az eseményre jelent meg Catherine Certitude című kisregényére, amely – a kiadó ajánlása szerint – nem annyira gyerekkönyv, mint inkább családi olvasmány: egy rétege a gyerekeknek szól, más rétegét a felnőttek tudják értékelni.

Szlovák szerzők is szóhoz jutnak Budapesten: ott lesz a vendégek között Pavol Rankov és Pavel Vilikovský (írásaik a Kalligram jóvoltából magyarul is hozzáférhetők), míg a könyvfesztivál részeként megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a szlovák színeket a tavalyi Anasoft litera egyik „döntős” kötetének írója, Tomáš Varga képviseli. Közvetve bár, de az Új Szó is jelen lesz a könyvfesztiválon. Tíz éven keresztül lapunk Focitipp mellékletében olvashatták Gazdag József Egy futballfüggő naplójából című sorozatát: az írásokat a közelmúltban a Kalligram adta ki egy kötetben, a Millenárison pedig holnap egy másik „függő”, Esterházy Péter mutatja be a könyvet. (MTI, as)