Jankó Zoltánra emlékeztek szülőfalujában

Baka. Az író, lapszerkesztő, tudományszervező Jankó Zoltánra, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar közélet jeles alakjára emlékeztek vasárnap szülőfalujában születésének 135. és halálának 65. évfordulója alkalmából. Az emléknap szervezője a Csemadok Bakai Alapszervezete, Baka község önkormányzata, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi szervezete és a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága volt. Jankó Zoltán 1871-ben született Bakán. Pozsonyban jogot végzett, majd városi tanácsnok lett, az 1918-as őszirózsás forradalom idején pedig Pozsony vármegye kormánybiztos főispánjává nevezték ki. 1936-ban átvette a kormánypárti Magyar Újság szerkesztését. Somorján megalapította a Csallóközi Múzeumot. 1940-ben kiadták Mesél a szülőföldem – Csallóközi novellák c. könyvét.

A telt ház előtt zajló kultúrműsorban felléptek a bakai nyugdíjas énekkarosok és az alapiskola tehetséges tanulói. A fiatal zenészekből álló bősi Amade Quatro zenekar színvonalas műsorában megzenésített Jankó Zoltán-verseket adott elő. Meghallgathatta a közönség Bódis Gergely, Fekete Enikő és Fekete Patrik élvezetes előadását is. Darnai Zsolt tanár irányításával a három diák sikeresen szerepelt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett Regionális értékeket felkutató diákok című pályázaton,

A műsor után került sor a Jankó-emléktábla leleplezésére, melyet Karaffa János bakai plébános áldott meg. „Jankó Zoltán ... egyike annak az északnyugat-magyarországi, értelmiségi-köztisztviselői gárdának, amely felnőtt fejjel – férfikora teljében – érte meg a világháború bukását, az őszirózsás forradalom anarchikus-ösztönös, tehetetlen kapkodását, illetve az 1918–1919-es főhatalomváltást, mellyel a vidéki Magyarország viszonylag nyugodt, szélárnyékos életet biztosító addigi szellemi-hivatalnoki posztjai helyett hirtelen történelmi szerepben találták magukat, s egyik óráról a másikra rá kellett döbbenniük, hogy lábuk alól hirtelen kiveszett a talaj, mögülük eltűnt a múlt, a folytonosság életterve romhalmazzá lett, s innentől kezdve nem kevesebb, mint a jövő múlik rajtuk” – mondta ünnepi beszédében Tóth László Forbáth- és József Attila-díjas költő a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága képviseletében.