Irodalmi Mohács?

Budapest. Szinte példátlan az az összefogás, amelynek eredményeként hat magyar írószervezet közös közleményben tiltakozik az irodalmi folyóiratok állami támogatásának radikális csökkentése miatt.

A tiltakozáshoz az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága mellett a Szlovákiai Magyar Írók Társasága is csatlakozott.

A Nemzeti Kulturális Alap bizottsága az eddigi kb. 700 millió helyett idén 350 millió forintot szánt folyóiratok támogatására, ami a tiltakozó szervezetek szerint a kiemelt lapok megjelentetésére sem elegendő. Azt írják, a magyarországi irodalmi kultúra legalább két évszázada folyóirat-centrikus, így a kortárs irodalom közvetítése, jelene és jövője kerül veszélybe. Szerintük alapvető nemzetstratégiai érdek a folyóiratok megtartása, tehát fejlesztésre lenne szükség, nem leépítésre. Mivel nívós vidéki kulturális folyóiratok is veszélybe kerültek, az írószervezetek szerint teljes országrészek kophatnak ki így a kortárs kultúrából, nem beszélve az erdélyi és a felvidéki magyar kultúra jövőjéről.

„A határon túli magyar nyelvterületeken pedig nemzeti identitásunk megőrzésének évszázados munkája kerül veszélybe, hiszen a folyóiratműhelyek a szépirodalmi és tudományos közlemények publikálása mellett identitáserősítő és olvasásnevelő erővel is bírnak.”

A Magyar Művészeti Akadémiához csatolt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a napokban hirdette ki az irodalmi és kulturális folyóiratok pályázati eredményeit. Több rangos lapnak egyáltalán nem ítéltek meg támogatást, például a 2000 irodalmi-társadalmi folyóirat, a Liget, a Holmi és az 1968-ban alapított Színház színművészeti folyóirat sem tudja folytatni működését. A támogatások csökkentése az online irodalmi lapokat is érzékenyen érinti, hiszen itt is neves szerzők publikálnak, ezek is fontos szellemi műhelyek. A rendkívül népszerű Litera.hu például a tavalyi költségvetése 40 százalékával vág neki a következő időszaknak.

Mivel az átlagemberek többsége sem 700, sem 350 millió forintot nem látott még egy kupacban, engedtessék meg egy összehasonlítás, csak a nagyságrendek tisztázásáért. Az idei magyar állami költségvetésben majdnem 50 milliárd forintot irányoztak elő stadionépítésekre, és a jövő évi büdzsé tervezetében is ugyanekkora összeg szerepel. Csak a Puskás Ferenc Stadion építésére szánt összeg 35 milliárd forint, mind a két évben. A Nemzeti Sport szerint a 2015–16-os szezonban meccsenként átlagosan 2645-en voltak kíváncsiak a helyszínen a magyar focira. Ez háromszáz fővel több, mint egy évvel korábban. Szerintünk legalább háromezren azok is vannak, akik a kulturális és irodalmi folyóiratok friss számai iránt érdeklődnek, illetve naponta olvassák az online lapokat.

A nívós folyóiratok korábban sem dúskáltak a pénzben, de működtek, és működtették a magyar kultúrát. Az elvonások és a kiszámíthatatlan magyar kultúrpolitika rombolása miatt jó ideje az a kérdés: ki meddig húzza. Most úgy tűnik, sokan csak ez év közepéig.