Igényesség önmagunkkal szemben

„Az ember legyen igényes önmagával szemben, és vegye nagyon komolyan, amit csinál” Vas Gyula felvétele Komárom. A pedagógusnap alkalmából Martin Fronc oktatásügyi miniszter a Szent Gorazd-emlékérem kisplakettjét adományozta Szabó Endrének, a komáromi Selye János Gimnázium matematika–fizika szakos tanárának. Az 1997 óta odaítélt kitüntetés a pedagógusok legmagasabb hazai szakmai elismerésének számít.

Szabó Endre 1984-től tagja a gimnázium tanári karának, és az eltelt közel húsz év alatt számtalan diákja ért el kimagasló sikereket a fizikaolimpia kerületi és országos fordulóin. Sőt, diákjai közül hatan összesen kilenc alkalommal kijutottak a nemzetközi fizikai diákolimpiára is. Szabó Endre az elért sikerekről, a tehetséggondozásról, a pedagógus munkájáról a következőket nyilatkozta lapunknak:

– A komáromi gimnázium diákja voltam jómagam is, és egykori osztályfőnökömtől, Oláh Imrétől egy életre megtanultam: az ember legyen igényes önmagával szemben, és vegye nagyon komolyan, amit csinál. Ezt láttam tőle, valamint feleségétől, Oláh Ilonkától is, és már tanárként visszatérve igyekeztem, s azóta is igyekszem ennek megfelelni. Erre kötelez gimnáziumunk szellemisége is; mind a bencések alatt, mind újkori történelme idején a minőségi oktatás számított és számít a legfőbb kritériumnak. Említett tanáraim voltak azok, akik a tantárgyolimpiák versenyének 1959-es bevezetése óta fontosnak tartották, hogy a gimnázium diákjai részt vegyenek ezeken a megmérettetéseken, és mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a tehetséggondozásra. Tanárgenerációk egész sorának köszönhető, hogy iskolánknak nagyon jó a híre, a tehetséges diákok nemcsak a környékből, hanem sokszor száz kilométeres távolságból is jelentkeznek hozzánk. Van tehát mire építenünk. Nekem és kollégáimnak pedig az a feladatunk, hogy ne hagyjuk elkallódni ezeket a tehetséges gyerekeket, és megfeleljünk a szülők velünk, illetve iskolánkkal szembeni elvárásainak. Hiszen nem egy esetben halljuk tőlük, hogy éppen azért választották gimnáziumunkat, mert ismerik az előző években, évtizedekben elért eredményeinket. Ez pedig mindnyájunkat kötelez, és persze motivál is munkánk során. Szeretném kiemelni azt a szoros együttműködést, amelyet a matematika szakos tanárokkal folytatunk, hiszen a két tantárgy szinte elválaszthatatlan egymástól: a fizika formanyelve lényegében a matematika. Ugyancsak köszönet illeti azokat az alapiskolás tanárokat, akik alaposan felkészítik a gyerekeket, hiszen a középiskolában csak az ott szerzett alapokra lehet építeni.

Szabó Endre arról is beszélt, hogy a tehetség magában nem elég. Ahhoz, hogy egy diák eljusson valamely tantárgyolimpia országos döntőjébe, vagy még tovább, a tehetség mellett sok másra is szükség van. Mindenekelőtt kitartásra, a munka iránti alázatra, elhivatottságra, már-már megszállottságra. És hogy mit tud ehhez hozzátenni a tanár? A saját lelkesedését, azt, hogy tanítványai lássák rajta: szereti, amit csinál, szabadidejét, hétvégéjét feláldozva gyürkőzik ő is a feladatokkal, és alig várja, hogy összehasonlíthassák a megoldások menetét, az eredményeket. Szabó Endre szerint a kimagaslóan tehetséges diákokkal foglalkozó tanár nem tarthatja magát Puskás Öcsi elhíresült mondásához, hogy: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci. A pedagógusnak nálunk kis pénzért kell „nagy focit” produkálnia. Ezért is van szükség a lelkesedésre, a pálya szeretetére.

Adalékként: az idén március 20–23-án rendezték meg a fizikaolimpia országos fordulóját. Az „A” kategóriában az első két helyen a Selye Gimnázium két diákja végzett: a harmadikos Rakyta Péter és az oktávós Koltai Péter. Bagócsi Szilvia a hetedik, Fekete László (mindketten harmadikosok) pedig a 16. lett. Mindnyájan Szabó tanár úr növendékei. Rakyta Péter tavaly Indonéziában a nemzetközi fizikai diákolimpián bronzérmet szerzett, Koltai Péter pedig sikeres megfejtőként dicséretben részesült. Idén – most már Bagócsi Szilviával együtt – ismét esélyesek arra, hogy bekerüljenek az ötfős országos keretbe, amely Tajvanon képviseli majd Szlovákiát a nemzetközi megmérettetésen.