Festmények, díszlettervek, portréfilmek

Budapest. Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező festményeiből nyílik életmű-kiállítás a 38. Magyar Filmszemle nyitónapján, január 30-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában – közölte Janisch Attila, a szemletanács elnöke.

Idén Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező előtt tiszteleg a filmszemle.

Az életmű-kiállításon az eredetileg képzőművésznek tanult Fábri Zoltán (1917–1994) több mint félszáz festménye mellett filmhez és színházhoz kapcsolódó rajzai, díszlettervei láthatóak, valamint portréfilmeket is vetítenek – fűzte hozzá Janisch Attila.

A kiállítást Törőcsik Mari színművész és Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. A tárlat a szemlén vásárolt bármely mozijeggyel megtekinthető.

Janisch Attila elmondta, hogy a kiállítás megvalósulását többen is támogatták: a Magyar Nemzeti Galéria ingyenesen bocsátotta a szervezők rendelkezésére a termet, az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) kapott támogatásból pedig a rosszabb állapotú képek restaurálását végezték el.

Fábri Zoltán 1917. október 15-én született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd a színiakadémiára iratkozott be, ahol 1941-ben szerzett oklevelet. A Nemzeti Színháznál kezdte pályáját, amelyet a Vígszínházban, majd a Művész Színházban folytatott. 1949-ben az Úttörő Színház igazgatásával bízták meg. 1950-től 1952-ig a Hunnia Filmgyár művészeti vezetője, majd rendezőként nagy sikerű filmek sorát vitte vászonra.

Kiemelkedő rendezései voltak: Vihar; Déryné; Körhinta; Hannibál tanár úr; Édes Anna; Húsz óra; A Pál utcai fiúk; Isten hozta, őrnagy úr; 141 perc a befejezetlen mondatból; Az ötödik pecsét; Magyarok; Fábián Bálint találkozása Istennel.

A három Kossuth-díjon kívül több magyarországi és külföldi filmfesztivál díját is elnyerte, így például Karlovy Varyban, Moszkvában, Új-Delhiben. A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra is jelölték.

Szinte haláláig vezető tisztségeket töltött be a különböző színházi és filmművészeti szövetségekben. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első filmjeiben még ő volt a díszlettervező is. 1984-től újra festett, több önálló kiállítása is volt. (MTI)