Az igazság nyomában

A Szőrös Kő legújabb száma mondhatni tanulmánycentrikus, persze nem kell nélkülözniük a szépirodalom kedvelőinek sem. A számot Juhász Miklós Látomás c. novellája nyitja. Juhász Miklósnak 2002-ben jelent meg novelláskötete az AB-ART Kiadónál, melyben jobbára a kisemberek mindennapjaiból vette témáit. Az itt közölt írás garantáltan más. Haraszti Mária versben emlékezik a decemberben tragikus körülmények között elhunyt Zalabai Zisgmondra. Szűcs Enikő Levelek a múltból címmel közöl részletet idén megjelenő prózakötetéből. Németh Károly András tollából pedig egy fantasy részletet olvashatunk.

Ennél azonban izgalmasabb Döbörhegyi Ferenc sci-firől szóló tanulmánya, melyben a szerző az igazság nyomába ered, Bioy Cesares Morel találmánya c. könyve kapcsán. Döbörhegyi szerint „a szöveg egyik fontosnak tekinthető kérdésiránya a valóság-fikció fogalmi oppozíciója, illetve ezen oppozíció elbizonytalanítása mentén szerveződik, figyelembe véve a fikció jelentéseit (kitalálás, elmeszülemény, képzelődés, agyrém).” A szerző szerint érdemes volna a Cesares könyvét a cyberpunk elődszövegeként is számításba venni.

Jászay Tamás Mi a mítosz ma? című tanulmányában arra a kérdésre próbál választ kapni, milyen formában vannak jelen az európai mítoszok kortárs világirodalmi művekben; különös tekintettel Salman Rushdie mítoszkoncepciójára. A fiatal szegedi kutatónak nem ez az első tanulmánya a posztkolonializmus tárgyköréből. Véleménye szerint „a múlt eltörlésével/átírásával a saját, általában töredékes narratívák tolakodnak előtérbe. A politikai ideológiák, az irodalmi, vallási, történelmi stb. mítoszok újraírásának kulcsa valószínűleg a posztkoloniális létre vezethető vissza.”

Kocur László Görömbei Andrásnak ajánlott tanulmányában a határon túli irodalmak néhány kérdését fejtegeti.

Miklós László írása a martosi népviseletet ismerteti. Emlékezetem szerint a lap eddig nem közölt néprajzi jellegű tanulmányokat. Mint az önmeghatározó alcím is mondja, a lap az irodalom, a művészet és a kritika területéről közöl írásokat, a néprajz pedig egyikbe sem illik a fenti kategóriák közül. Mindazonáltal Miklós László tanulmánya érdekes (szakszerűségét nem tudjuk megítélni), s reméljük, nemcsak anyagínség miatt került a lapba. A számot Lipcsey György alkotásai illusztrálják. (kcr)