A tőrbe csalt kórboncnok esete

Szabó Tamás és Egres Katinka a Megy a gőzős című Koltai-filmbenTímár Péter (Egészséges erotika, Mielőtt befejezi röptét a denevér, Csinibaba) új filmje, a Casting minden elsősorban azt a közönségréteget célozza meg, amely a Megasztár című televíziós énekverseny lelkes rajongótáborából áll. Tímár persze (Kern András, Pataki Éva és Egressy Zoltán „közreírásával”) olyan sztorit igyekszik kreálni főhőse, Ormos Kati, a gyermekotthonban nevelkedett cigánylány életéből, hogy az az idősebb korosztály számára is érdekes legyen. Sajnos nem az. Minden erőfeszítése ellenére sem. A Casting minden tulajdonképpen Oláh Ibolya filmje, ami nem lenne baj, ha hozzá tudna tenni valamit a már jól ismert, mélyről jött, magasra jutott történethez. Valami helyett azonban csak valaki van. Egy lecsúszott énektanár, egy magányos, megkeseredett bárzongorista, aki csak hosszas vonakodás után vállalja el, hogy a karcos egyéniségű, vagány csajt felkészíti a versenyre. S ahogy az egy melo(dia)drámában lenni szokott: Higgins professzor szerelemre lobban rongyos kis ibolyája, Liza iránt, és már vinné is, vinné… ha a lány nem lenne az a vadóc, ma itt, holnap ott, holnapután sehol típus. De mivel az, a férfi pedig már sokszor megégette magát, inkább nyel egyet, és megy tovább. Ennyi a film, egy picivel sem több. Nincs benne tétje semminek, még a versenynek sem, hiszen elmarad a kiszavazás, a dalpárbaj, így aztán a jellemek sem mutatkoznak meg igazán, a hősök kapcsolata fekete vagy fehér, a sztereotípiák szinte égetik a vásznat. Kern András Kern Andrást játszik, Oláh Ibolya Oláh Ibolyát adja, de azt legalább hitelesen. A többi (és a többi szereplő) felejthető. Holnap már arra sem emlékszünk, hogy láttuk a filmet, vagy csak olvastunk róla.

Nem jár jobban az sem, aki Török Ferenc mesterien fotografált (Garas Dánielt operatőri díjjal jutalmazta a szemle zsűrije) Overnightja mellett dönt. Ebből sajnos nem lesz kultuszfilm, mint a rendszerváltás gimnazistáiról szóló Moszkva térből vagy a balatoni idénymunkát vállaló fiatal pincérek kalandjait elmesélő Szezonból. Az Overnight kilencven perc tömény unalom. Hőse egy menő fővárosi brókercég meglehetősen kalandos lelkű alkalmazottja, aki szeret kockáztatni. Érzelmi kapcsolataiban ugyanúgy, mint üzleti téren. Most éppen azon ügyeskedik, hogy egyetlen nap alatt visszaszerezze a legfontosabb ügyfele számlájáról hiányzó kétmillió eurót. Mi segíthet ilyenkor? Az időeltolódás. Hősünk egy sikertelen manőver után Indiába menekült tőzsdés barátjához fordul, hogy a Budapest Bombay közti négyórás időeltolódást kihasználva úgy manipuláljon a részvényekkel, hogy német ügyfelének annak rendje és módja szerint visszafizethesse a hiányzó összeget. Az akció az időeltolódásra épül, ezt nevezik a brókerek overnightnak. Huszonnégy óra adósságrendezésre. Két dolog hiányzik a filmből: a jól felpörgetett történet, vagyis a remek forgatókönyv, és a virtuózan megírt jellemek. Ennek híján a színészek (Bodó Viktor, Nagy Ervin, Szőcs Artúr, Haumann Máté, Vajdai Vilmos és a többiek sem képesek csodákra, egyedül Eszenyi Enikő, a mindentudó titkárnő szerepében képes többet nyújtani, mint a papíron szereplő figura. Aki a többieket is helyzetben akarja látni, annak a DVD-n szereplő kimaradt jeleneteket ajánlom szíves figyelmébe. Az a pár villanás pontosan jelzi, mi lehetett volna a filmből, ha használható anyagra épül.

Kilencedik rendezésével lépett közönség elé Koltai Róbert, a nagy mesemondó, aki most a Grecsó Krisztián által lerakott síneken indul világkörüli útjára. Friss munkája, a Megy a gőzös ugyanis már Stockholm és Chicago felé vette az irányt, és kétségünk nem lehet afelől, hogy az ott élő magyarok nagy élvezettel nézik majd a filmet. A Megy a gőzös ugyanis 21. századi magyar népmese a legkisebb béresfiúról, aki furfangos agyával túljár a kapzsik, a falusi kiskirályok eszén, s bár nincs könnyű dolga, a végén mégis elnyeri a cigányvajda szépséges lányát. Közben disznóólban köt ki egy díszvonat, elkártyázzák a nemzet ereklyéjét, hogy Ivaroson teljessé válhasson a zűrzavar. Felhőtlen szórakozást ígér a film, Koltai Róbert szívét-lelkét bele is teszi, Lázár Kati, Pogány Judit, Pindroch Csaba, Egres Katinka pedig nagyszerű társai e bolondos játékban.

Dokumentumfilm-rendezőként a legjobbak között emlegethetjük Almási Tamást (Szerelem első hallásra, Sejtjeink, Valahol otthon lenni), játékfilmesként azonban a szemle egyik nagy kudarcát köthetjük a nevéhez. Márió, a varázsló című rendezése teljes fiaskó. Pedig jó az alapötlet: pár évvel a rendszerváltás után egy eldugott kis magyar falucskában megjelenik egy rokonszenves olasz cipőgyáros. Feléled az álmos település, a jólét reményében kivirágoznak a helyi lányok, asszonyok, szinte vakon bíznak kenyéradó gazdájukban, és pedáloznak is a varrógéppel rendesen. Vera, a két gyereket felnevelt feleség is megadja magát a jóképű olasz varázsának. Férjével már nem sokat törődik, álmaiba egyedül Máriónak van szabad belépése. Elhiteti magával, hogy a férfi egy nap eljön érte, és magával viszi Itáliába. Ez a falu nem az a falu, amelyet Jiří Menzel mutatott meg a világnak, de hasonlóan érdekes lehetne, ha az ott élők furcsaságairól, szokásairól többet tudnánk meg, ha a kapcsolataik nem maradnának a néző számára felszínesek, ha Vera tébolyát hitelesen ábrázolná, Márió alakját pedig pontosabban körvonalazná a film. Mindezek hiányában azonban hidegen hagy bennünket Vera (Nyakó Juli) sorsa, Máriót (Franco Nero) meg vissza sem várjuk már, hiszen papírmasé a figura, hiteles helyzetek helyett élettelen, mű?vileg kreált szituációkban próbál helytállni.

Az idei szemle nagy felfedezettje Gigor Attila, aki első játékfilmjével, A nyomozóval több díjat is elnyert. A saját gyilkossági ügyét felgöngyölítő, érzelemmentesnek tűnő boncmester mérnöki pontosságú története új szín a palettán. A kiváló dialógusaival, remek színészvezetésével, operatőri mun?kájával, zenéjével és vágásával egyéni hangú krimi várhatóan sokakat megnyer majd a mozinak. Malkóv Tibor, a magának való kórboncnok elvállalja, hogy megöl egy idegent halálosan beteg anyja megmentéséért. Miután végez a férfival, kiderül: nagyon is sok közük volt egymáshoz, sokkal több, mint azt bárki gondolná. A gyilkosból egyszer csak nyomozó lesz, tudni akarja, ki bérelte fel és miért, s miközben mindenre fényt derít, önmagáról is megtud egyet s mást. Gigor Attila fütyül a műfaj szabályaira és szabványaira. Anger Zsolttal – aki az idei szemle legjobb férfialakításának díját kapta A nyomozóért – olyan filmet forgatott, hogy a sikeres start után nagy erővel készülhet következő filmjére.