A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA

1. Besózás

Ehhez só és salétrom keveréke kell (2-4 rész salétromot számítva 100 rész sóra). Hogy mennyi sót tegyünk a húsra, attól függ, mennyi ideig akarjuk eltartani. Minél több sót teszünk, annál tovább tart el.

a) a közönséges háztartási besózásnál 100 kiló húsra 4-6 kg sót számíthatunk. A húst alaposan bedörzsöljük a sókeverékkel, be is hintjük, dézsába tesszük, melynek fenekére szintén sót szórtunk, tetejére is só jön és súlyokkal lepréseljük. ĺgy annyi sós levet ereszt, amennyi elfödi. Ha azt akarjuk, hogy a hús porhanyóbb legyen, akkor forró sós lével öntjük le.

b) Gyors besózás. A húst bedörzsöljük sóval, 6 napig hagyjuk egy hordóban, kinyomjuk, félóráig főzzük és erős, egy tojással elkevert forró sós lével öntjük le.

c) Száraz besózás. A húst bedörzsöljük sóval, szorosan egymásra rakjuk és ezt 8 naponkint megismételjük (14 kg húsra 1kg sót számítunk). Akkor a levét leöntjük, behintjük agyaggal, hogy minden nedvességet eltávolítsunk belőle és száraz helyre akasztjuk fel.

2. Sós lével való forrázás

a) 2 kg konyhasót, 3/4 kg tiszta cukrot, 125 gr salétromot gyenge tűznél megfőzünk 20 liter vízben és lehabozzuk. Ezt a sós levet hidegen öntjük a húsra, a legkeményebb húst is porhanyóssá és hónapokig eltarthatóvá teszi. Mindig újra fel lehet használni, ha kevés sót teszünk hozzá és újra felfőzzük.

Húsvágódeszka

ha elgörbül

...csavarjuk nedves ruhába, súlyokkal nyomtassuk le és 24 óráig hagyjuk száradni.

Ibolya

Télen nyíló ibolyát a következőképpen nevelhetünk: március végén kiválogatjuk a legerőteljesebb fiatal növényeket, elválasztjuk őket a többitől, gyökerüket és leveleiket egy kicsit megnyessük, és az előre elkészített palántaágyakba ültetjük. Négy hét múlva minden 14 napban trágyázzuk. Fontos, hogy a trágyázás után mindig jól megöntözzük a növényeket, lehetőleg esővízzel. Július közepén kezdenek nyílni az ibolyák. Október közepén ültessük át őket melegágyba, melynek az aljára 2/3 rész lombot és 1/3 rész lótrágyát tegyünk, erre pedig 15 cm magasan meszes humusz- és homokkeverékes földet. Az átültetésnél lenyeshetjük a túl hosszú gyökereket. Átültetés után öntözzük jól meg a növényeket, és tegyük be a melegágy ablakait. A téli hideg elleni védekezésül, kívülről kerítsük be a melegágyat lótrágyával és az ablakokat takarjuk be szalmával. Napos időben szellőztessünk többször. Február közepén kinyílnak az ibolyák.

Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936

Hús eltartása nyáron

Nyáron is sokáig eltarthatjuk a húst, ha vastag rongyot erős ecetbe mártunk, az ecetes ruhába jól becsavart húst hűvös helyre tesszük. Ha szénporba takarjuk, szintén eláll.

Állott hús kellemetlen szaga elvész, ha felfőzzük, a habot leszedjük róla s akkor a fazékba néhány darab izzó faszenet dobunk. A szén felveszi a rossz szagot, pár perc múlva kidobhatjuk.

Illatos párnapor

Illatos por készítésére csak olyan növény alkalmas, amelynek minden része és nemcsak a virága illatos (zsálya, fodormenta, ajakos növények, levendula, pacsulifű, rózsa-, citrom- és narancslevél, rózsa- és cédrusfa stb.) Fontos, hogy valamennyi feldolgozandó növényrész száraz legyen, nehogy penészgomba képződjék. A szárítást legjobb megfelelő szárítókamrákban végezni vagy pedig meleg, árnyékos helyen. Közvetlen napfényt kerülni kell. Az illatos porokat rendszerint selyemzacskókba teszik vagy kis párnákba, esetleg papírborítékba és fehérneműszekrények, ruhák, papírok illatosítására használják. Finomillatos párna készítéséhez vattát terítünk ki a kívánt nagyságban, vékony rétegekben, minden réteget behintünk az illatos porral, rátesszük a következő réteget, selyempapírosba göngyöljük és betesszük az előkészített huzatba. Selyempárnához enyves vattát használunk, akkor a selyempapírosra nincs szükségünk. Nagyon olcsó illatos párnát készíthetünk, ha az illatport vagy finom fűrészliszttel vagy burgonyaliszttel keverjük.