Szívelégtelenség – Nem betegség, hanem tünetegyüttes

A szívelégtelenség nem betegség, hanem tünetegyüttes, ami a szív károsodásainak következménye. A leggyakoribb károsodás a magas vérnyomás, a nem kezelt vagy helytelenül kezelt magas vérnyomás, ami évek múlva a szívelégtelenség valamilyen formájává alakul. A szívelégtelenségben szenvedők 90 százalékának van vagy volt magas vérnyomása. A másik gyakori ok, amiért a szív rosszul működik, az ischémiás szívbetegség, az érelzáródás, szívinfarktus. A szívelégtelenséggel a cukorbetegség is szorosan összefügg.

 Szlovákiában több mint 100 ezer ember él szívelégtelenséggel. Közvetlen oka, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni, vagy egyszerűen szólva a szív nem juttat annyi vért a szervezetbe, ami a helyes működéshez szükséges. Több oka is lehet annak, hogy a szív nem jól végzi munkáját. „Lehet szó a szívizom, az elektromos impulzus, a szívbillentyűk zavaráról, és ok lehet egy átélt infarktus is” – mondja dr. Eva Gonzalvesová. 

Fő tünet a légszomj 

Véleménye szerint főleg a betegség elején nem egészen egyértelműek a tünetek. „Amikor azt mondjuk, hogy szívelégtelenség, sokan képzeli el, hogy a beteg összeesik és meghal, mert a szív felmondja a szolgálatot. Ám ez nem így van, a szívelégtelenség krónikus kóros állapot, ami rendszerint nagyon lassan alakul ki. Máskor hirtelen jelentkezik, és a beteg állapota gyorsan romlik. Már ebből is látszik, hogy a szívelégtelenség lehet heveny vagy krónikus” – teszi hozzá a szakember. Alapvető megnyilvánulási formája szerinte nem a fájdalom, ahogyan azt sokan hiszik, hanem az, hogy a beteg levegő után kapkod. „Nehezen lélegzik, az az érzése, hogy megfullad, nem bír járni. Kezdetben ez az érzés főleg testi megterheléskor jelentkezik, de később az állapot romlik. A beteg kapkod a levegő után már kis megterheléskor is. A szívelégtelenség fő tünete tehát a légszomj, előrehaladott állapotban az alsó végtagok dagadása, fáradtság, a teljesítő képesség csökkenése.” 

Milyen kivizsgálás vár a betegre? 

Ha felmerül a szívelégtelenség gyanúja, a legfontosabb kivizsgálások része, hogy az orvos elbeszélget a beteggel. Az orvos kérdez, és a beteg válaszaiból fel tudja ismerni a tünetegyüttes tüneteit. Ehhez azonban sok tapasztalatra és nem kis bátorságra is szükség van. A gyanút ezután tesztekkel kell alátámasztania. „Lehet, hogy a testi kivizsgálás semmilyen abnormalitást nem mutat ki, így az igazoló kivizsgálást az ekokardiográfia és a speciális laboratóriumi vértesztek jelentik, amelyek megmutatják, hogy a szív nem dolgozik-e stresszben.” 

A betegség típusai 

Aszerint, hogy alakult ki a szívelégtelenség, krónikus és akut formát különböztetünk meg. Aztán vannak különféle típusok a betegség lényege szerint. Itt két típust különböztetünk meg. „Az elsőt szisztolés szívelégtelenségnek nevezzük, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szív gyenge és nem képes elegendő vért pumpálni a szervezetbe, aminek az a következménye, hogy a szervezetben nincs elegendő vér. A másik típus a diasztolés szívelégtelenség, ami sokkal gyakrabban fordul elő, s ami elsősorban az idősebb nőkre jellemző. Lényege, hogy a szív nem nagy, nem megnagyobbodott, teljesen normális, de gyakrabb megvastagodtak a falai és nem képesek jól megtelni vérrel. Tehát ebben az esetben nem ott van a probléma, hogy nincs ereje vért pumpálni mint a szisztolés típus esetében. A probléma az érfalak merevsége, aminek következtében rosszul telik meg a szív. A következmény pedig mindkét esetben ugyanaz: kevés vér kering a szervezetben. A szívelégtelenség két legfontosabb típusáról van szó, de itt is érvényes: semmi sem csak fekete vagy csak fehér, számolni kell például a szürke 50 árnyalatával” – teszi hozzá a kardiológus.

A kezelés lehetőségei 

Mindig a kiváltó okból adódik. „Amint említettem, a szívelégtelenség tünetegyüttes, amit a gyenge szívizom vagy gyenge szívbillentyű, esetleg elektromos hiba, esetleg ezek kombinációja okozhat. Vagyis a kezelés nagyon egyéni. Minden betegnek ajánlott diétáznia és változtatnia az életmódján, s emellett többféle gyógyszert is szed. Ezután a beteg állapotának megfelelően határozzák meg a konkrét kezelés módját.” 

Valamikor azt mondták, hogy „ha gyenge a szíved, pihenj”. A főorvos szerint ma már ez nem igaz. 

A betegnek ugyan pihennie kell, de naponta kell valamilyen fizikai aktivitást, sportot végeznie. A kezelés másik fontos eleme a gyógyszerfogyasztás, a harmadik pedig a betegség típusa szerinti ajánlások. „Az extrém sportok nem jönnek számításba, a könnyű sportolás viszont ajánlott. Természetesen minden a beteg állapotától függ. Egyértelműen kimondható, hogy jelenleg a krónikus szívelégtelenség kezelésében nem ajánlott az ágynyugalom. Valamilyen fizikai mozgást kell a betegnek végeznie, hogy mit és mennyit, az a beteg állapotától és a betegség jellegétől függ.” 

Az étrend fontossága 

Az étkezéssel kapcsolatos kérdésekre nehéz általános választ adni. Aki 140 kiló és szívelégtelenségben szenved, annak az étkezése teljesen másképpen fog kinézni, mint annak, akinek a testsúlya normális. „Ha eltekintünk az elhízott emberektől, általánosságban elmondhatjuk: azt akarjuk, hogy az emberek egészségesen táplálkozzanak, sok fehérjét fogyasszanak, és ne igyekezzenek lefogyni még akkor sem, ha enyhe túlsúlyuk van. A szívelégtelenséggel azonban mindig valamilyen más betegség is jár. A magas vérnyomásnak megvannak a dietetikus ajánlásai, akárcsak a cukorbetegségnek és a vesekárosodásnak. A szívelégtelenség szempontjából azt szeretnénk, hogy a beteg táplálkozása kiegyensúlyozott legyen, könnyen emészthető ételeket fogyasszon, mert az élelmiszer emésztése megterheli a szívet. Figyelembe kell venni a társult betegségekkel kapcsolatos bizonyos diétás elvárásokat is. Csaknem mindig van ilyen, mert a szívelégtelenséget valami kiváltja” – mondja dr. Eva Gonzalvesová. 

Sokáig alakul ki 

A szívelégtelenség kezelhető, de nem gyógyítható. Mint minden a gyógyászatban, a szívelégtelenség kezelése és kialakulása is nagyon egyéni. Vannak betegek, akik a kezelés és az életmódbeli változtatások szabályainak betartásával kisebb korlátozásokkal, de hosszú évekig élnek. Aztán vannak olyanok, akik fél éven belül meghalnak. „Ha valaki valamilyen átlagra kíváncsi, akkor azt kell mondanom, hogy a szívelégtelenségben szenvedők túlélése a vastagbélrákban szenvedők túléléséhez hasonlítható. Valóban nem szabad lebecsülni ezt az állapotot. A valóság azonban gyakran olyan, hogy ha az embernél rákot diagnosztizálnak, minden félretesz és a gyógyulásra összpontosít. Ám ha azt mondják neki, hogy szívelégtelensége van, azt mondja, hogy valami van a szívével, amit lehet kezelni, és nem veszi olyan komolyan. Ha összehasonlítanám a két betegséget, van itt még egy nagy különbség. A vastagbélrákból ki lehet gyógyulni, a szívelégtelenségből viszont nem. Ez nem ijesztgetés, hanem csak annak tudatosítása, hogy ha a beteg tovább és jobban szeretne élni, valóban szednie kell a gyógyszereket és alá kell magát vetnie a beavatkozásoknak. A betegek többsége tovább élhet és egészében véve minőségi életet élhet.” 

Itt is a megelőzés a legfontosabb 

Azzal kezdtük, hogy a szívelégtelenség tünetegyüttes, ami más szívkárosodás következménye. Ez leggyakrabban a magas vérnyomás, az ischémiás szívbetegség, a cukorbetegség. „Ha erre a három betegségre gondolunk, akkor a legfontosabb feladat az egészséges étkezés. Olyan, ami kevés cukrot, sót tartalmaz, és kizárja a nagyon feldolgozott élelmiszereket. Fontos tehát, hogy lehetőleg egészséges, friss ételeket fogyasszunk és rendszeresen mozogjunk. Nem kell mindennap 100 km-es kerékpárutat megtenni. Elég, ha naponta 8000 lépést tesz” – teszi hozzá a kardiológus.