A láthatatlan zsarnok: a földrajz

Miért fenik a kínaik a fogukat Tajvan szigetére? Hogyan képes az Egyesült Államok egy, az egész világra kiterjedő szuperhatalmat fenntartani évtizedek óta? Miért olyan nehéz az afrikai országok többségének egyről a kettőre jutni? Vagy egy fájdalmasan aktuális kérdés: miért akarja Oroszország a magáénak tudni Ukrajnát? A politika és a történelem iránt érdeklődők sokszor értetlenül kapják fel a fejüket a jelenkor vagy a múlt vezetőinek döntéseiről olvasva: miért csinálta ezt, miért döntött így, miért nem indult más irányba? Az első pillantásra érthetetlen döntések kiváltója persze lehet az emberi ostobaság vagy kapzsiság is, de előfordulhat, hogy az adott vezetőt ennél komolyabb bilincsek kötik. Ezek lehetnek sokfélék, politikai megrendeléstől, gazdasági elvárásoktól kezdve egészen a földrajzi adottságokig, melyek elől senki sem menekülhet. Ha ezeket megismerjük, a korábban érthetetlennek tűnő viselkedés lassan értelmet nyer, sőt, bizonyos helyzetekben magától értetődőnek tűnhet.

A brit újságíró könyve természetesen nem válaszolja meg az összes felmerülő kérdésünket, viszont nagyon meggyőzően érvel amellett, hogy a világ sok égető politikai kérdése mögött valamiféle geopolitikai kihívás áll. „Ha Isten hegységeket adott volna Ukrajnának, a Kelet-európai-síkvidéknek nevezett roppant terület nem lenne oly igen alkalmas arra, hogy mindig onnan támadják meg Oroszországot. Így azonban Putyinnak nincs választása: meg kell próbálnia legalább ellenőrzése alatt tartani a nyugat felé húzódó irdatlan lapályt. Így van ez minden országgal, legyen nagy vagy kicsiny. A földrajzi fekvés kényszerhelyzet a vezetőiknek; sokkal kevesebb mozgásteret és választási lehetőséget hagy számukra, mint gondolnánk” – áll a könyv bevezetőjében, és Tim Marshall valószínűleg maga sem gondolta volna, hogy sorai milyen aktuálisak lesznek 2022 márciusában.

A földrajzi kényszerhelyzet persze egyáltalán nem menti fel Putyint az általa indított  barbár háború bűnei alól, de némi magyarázatot ad arra, hogy miért tekintenek az oroszok félve az ukrán síkságra.

Tim Marshall könyve tíz térképpel, tíz fejezetben veszi sorra a világ nagy régióit (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Afrika, Közel-Kelet, India és Pakisztán, Korea és Japán, Latin-Amerika, Északi-sarkvidék) és azok földrajzi adottságait.

A történelmükön madártáv­lat­ból végigpillantva rávílá­gít arra, miként befolyásolták a geopolitikai adottságok az adott terület fejlődését. Például Európa éghajlatát a Golf-áramlat tette alkalmassá a mezőgazdasági termelésre, a termékeny talaj élel­miszer-felesleget (így kereskedelmi lehetőséget) hozott magával. Nincsenek sivatagok, ritkák a földrengések, a folyók hosszúk, jól hajózhatók, a tengeri partvidékek tele vannak természetes kikötőkkel. Ezzel szemben Afrika tengerpartjai tele vannak csodaszép strandokkal, de kevés a természetes kikötőhely. A folyók használhatatlanok keres­kedelmi útvonalként, mivel néhány tucat kilométerenként megtöri őket egy vízesés. És akkor a Szaharáról vagy az esőerdőkről még nem is beszéltünk. Ez csak néhány dolog, és máris látjuk, milyen komoly befolyása van a földrajznak a történelmünkre. A könyv 2021-es kiadása kiegészült egy új fejezettel, melyben a szerző az első kiadás (2016) óta eltelt folyamatokra és a 2020-ban indult világjárványra reflektál.

Ha valami negatívumot kellene írnom, akkor az az lenne, hogy Közép-Európa mindössze néhány mondat erejéig szerepel a szövegben, de ezzel együtt Tim Marshall műve bátran ajánlható bárkinek, aki szeretné kicsit jobban megérteni a világban zajló folyamatokat.