Büntetőeljárás esetén előfordulhat, hogy a gyanúsítottat vizsgálati fogságba helyezik, de óvadék ellenében elengedhetik. Mindig letehető kaució, vagy csak bizonyos esetekben? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
A büntetőjogi óvadék törvényes feltételeiről

Egy kft. társügyvezetője voltam. Miután a könyvelőnk megjelölte, hogy kollégám állítólag általános forgalmi adó [szlovákul: DPH] jogtalan visszatérítésével próbálkozott, mint ügyvezető kiléptem a cégből. Adócsalás ügyében azonban büntetőeljárás kezdődött, és társügyvezető kollégámat állítólag azért, hogy meg ne szökhessen, már előzetes vizsgálati fogságba akarták helyezni, de letett 40 000 € összegű kauciót, és ezért szabadlábon védekezhet. A nyomozótiszt szerint akár engem is meggyanúsíthatnak, és akkor engem is letartóztatás várhat, de nekem nincs annyi pénzem kaucióra. Egy barátom azt ígérte, hogy talán tízezret tudna adni, de azt sem tudom, hogy elfogadhatok-e ilyen segítséget. Igazságtalannak tartom, hogy akinek pénze van, kaucióval megúszhatja a letartóztatást, akinek meg nincs, az nem.
A büntetőjogi kaució, pontosabban készpénz óvadék, a Tt. 301/2005 sz. a büntetőeljárásról szóló törvény 81. §-a szerint az egyik olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy az előzetes letartóztatást egy enyhébb jogkorlátozással helyettesítsék. A pénzügyi óvadék célja valójában ugyanaz, mint az előzetes letartóztatásé, mivel leginkább azt hivatott biztosítani, hogy a bűncselekmény elkövetésével terhelt személy ne szökjön meg, és felszólításra megjelenjen a bűnüldöző szervek előtt.
Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a készpénz óvadék intézményét, elsősorban fenn kell hogy álljon az előzetes letartóztatás valamelyik feltétele: a) a szökés vagy az elrejtőzés gyanúja, b) a kollúzió, vagyis az összebeszélés vagy bizonyítékok meghiúsításának veszélye, c) újabb bűncselekmény elkövetésének veszélye. Olvasónk esetében, ha egyáltalán meg-gyanúsítják, a bűnismétlés nem jön szóba, hiszen már nem ügyvezetője a kft.-nek, tehát adócsalást az adott büntetőeljárással kapcsolatban nem követhet el, kollúzió okán pedig csak kivételesen alkalmazható az óvadék. Adott esetben tehát esetleg akkor lehetne a letartóztatást óvadékkal helyettesíteni, ha olvasónkkal kapcsolatban felmerülne a szökés gyanúja, amikor is a törvény szerint az óvadékot a barátja is letehetné helyette, ha olvasónk ebbe beleegyezne. Nem szabad ugyanis kitenni a szorult helyzetben lévő gyanúsítottat annak, hogy beleegyezése nélkül másnak a lekötelezettjévé váljon. Ez különösen a szervezett bűnözés tekintetében merülhet fel, ahol egyes bűnözői csoportok mintegy „kiválthatják” a letartóztatott személyt, sőt cserébe akár újabb bűncselekmények elkövetésére bírhatják rá, bár ez olvasónk helyzetétől nagyon távol áll.
Az előzetes letartóztatás óvadékkal való helyettesítését elsősorban a gyanúsított indítványozhatja, de az óvadék elfogadásáról a bíróság dönt. Óvadékot bárki nyújthat, és a pénzt valutában is le lehet tenni. Hogyha a bíróság elfogadja az óvadékot, a szabadlábon védekező gyanúsítottnak mindig tudatni kell a bűnüldöző szervekkel, ha el akarja hagyni lakhelyét. Ha a gyanúsított megsérti az óvadék feltételeit, a készpénz elvész az állam javára.
Olvasónk és sok más ember érve, miszerint a pénzbeli óvadék csak a vagyonosoknak kedvez, nem kell, hogy megállja a helyét, az óvadék mértékét a bírónak ugyanis nemcsak az elkövetett bűncselekmény súlyához kell igazítania, hanem jelentős szerepe van a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetének is. Az óvadék összege nincs minimalizálva, a bírónak mindig konkrét személyre kell azt szabni, így az is lehet, hogy olvasónk esetében a tízezer euró óvadék is elfogadható.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.