Mikroműanyaggal van megfertőzve az agyunk

Egy nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agyszövetekben talált műanyag mennyisége átlagosan egy kiskanál súlyának felel meg.

A vizsgálat során 52 agymintát elemeztek, és megállapították, hogy a mikroműanyag koncentrációja az elmúlt nyolc évben 50%-kal növekedett. Különösen aggasztó, hogy a demenciában szenvedő betegek agyában akár tízszer több mikroműanyag fordul elő, mint az egészséges egyénekében.

Bár a pontos ok-okozati összefüggés még nem tisztázott, a kutatók feltételezik, hogy a műanyag részecskék hozzájárulhatnak a neurodegeneratív betegségek kialakulásához.

A mikroműanyag jelenléte az agyban azért is meglepő, mert a vér-agy gát elvileg védi az egyik legfontosabb szervet a káros anyagoktól. A kutatók szerint azonban ezek az apró részecskék –valószínűleg a lipidekhez való kötődési képességük miatt – képesek áthatolni ezen a védelmi vonalon. Mindezek alapján tehát felvetődhet a kérdés: vajon milyen hosszú távú hatásai lehetnek a mikroműanyagok felhalmozódásának az agyban és más szervekben?

A műanyagszennyezés globális növekedése közvetlen hatással van az emberi szervezetre. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a környezeti műanyagszennyezés csökkentése kulcsfontosságú lenne az emberi expozíció mérséklésében. Ezenkívül egyéni szinten is tehetünk lépéseket, például kerülhetjük az egyszer használatos műanyagokat, szűrhetjük a csapvizet, és előnyben részesíthetjük az üveg vagy fém tárolóedényeket.