Uniós külügyi csúcs

Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei ma első ízben folytatnak részletesebb vitát az újonnan csatlakozó tagországok várható költségvetési helyzetéről, uniós források szerint azonban nem valószínű, hogy ezúttal sikerülne közös álláspontot kialakítaniuk. Az Európai Bizottság néhány hete tett javaslatot a tagországoknak arra, milyen számítási módszereket alkalmazzanak az új tagok költségvetési pozíciójának – az uniós kasszába történő befizetéseik és az onnan kapott támogatások egyenlegének – a megállapításához.

A bizottság munkadokumentuma egyelőre csak a jelenlegi szabályok szerinti be- és kifizetéseket jelzi előre, vagyis nem számol az új tagok költségvetési helyzetének javítását szolgáló visszatérítésekkel.

A mai tanácsülésen három területen kellene dűlőre jutniuk: magának a bizottság által javasolt számítási módszertannak, az előrejelzések megbízhatóbbá tételének, valamint az esetleges költségvetési kompenzációknak az ügyében.

Az előzetes egyeztetések tanúsága szerint nagy a távolság a tagorszá-gok és a tagjelöltek között. Utóbbiak egységesen tartják magukat ahhoz az igényükhöz, hogy nettó költségvetési pozíciójuk a legrosszabb esetben se romoljon a csatlakozás előtti utolsó évhez képest. Egy részük ezt úgy látja megoldhatónak, hogy a tagság első éveiben nem kellene teljes egészében befizetnie a közös költségvetéshez való hozzájárulását, amely csak fokozatosan emelkedne az előírt szintre. Mindeddig azonban semmi jele annak, hogy az unió hajlandó lenne elfogadni ezt az igényt.

Az intézményi ügyekkel kapcsolatos vitákra óhatatlanul árnyékot vet a nizzai szerződés sorsa körüli bizonytalanság. Az ír szavazópolgárok, akik tavaly egyszer már népszavazáson utasították el a szerződést, október 19-én újabb referendumon foglalnak állást róla, s a kilátások pillanatnyilag semmivel sem jobbak, mint az első szavazás előtt.