Tegnap szavaztak a brexitről

London. Szenvedélyes kam-pány után a brit polgárok teg-nap döntötték el, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e. A 46,5 millió szavazópolgár 22 óráig adhatta le voksát. A végered-ményt ma délelőtt közlik.

Egy nappal a sorsdöntő szavazás előtt minden lehetőséget megragadott a maradók és távozók tábora, hogy megismételje az elmúlt hónapokban hangoztatott érveket az európai uniós tagság jövőjével kapcsolatban. A korteshadjáratnak az utolsó napon is volt értelme, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a szavazópolgárok 10 százaléka ekkor még halogatta döntését. A szigetország jövőjét meghatározó szavazásban az országos lapok is véleményt nyilvánítottak. Az EU hívének bizonyult a The Guardian és a Financial Times, míg a The Daily Telegraph és a magyar kormány hirdetését közlő The Daily Mail távozásra szólított fel.

Végső esélylatolgatás

A népszavazás 4 hónapos kampánya végén a közvélemény-kutatások holtversenyt jeleztek. A fogadási piac azonban erőteljesen a bennmaradást pártolók felé lendült. A Financial Times számításai alapján a brit fogadóirodák jelenlegi esélykiírásaiból származtatott valószínűségi modell azt mutatja, hogy a fogadási cégek a múlt heti 58% helyett most már 75%-os esélyt adnak arra, hogy a népszavazáson a választók többsége Nagy-Britannia EU-tagságára szavaz. Mindkét tábor egyetért abban, hogy a részvételi arány kulcsfontosságú lesz. A tavalyi parlamenti választáson a választásra jogosultak 66 százaléka ment el szavazni. Abban egyetértés van a két táborban, hogy ha ennél jóval kevesebben mennek el szavazni, az a kilépést támogatóknak kedvez, mert az ő szavazási hajlandóságuk magasabb. Az első eredmények Sunderlandből várhatóak, éjfél után, ahol az átlagnál idősebb és szegényebb a lakosság, és inkább a kilépés felé hajlanak. Ha itt nem tud jelentős előnyt szerezni a brexit tábora, akkor várhatóan máshol sem kerülnek döntő többségbe. Ugyanígy, Kelet-Anglia jellemzően a kilépés pártján áll, de ha onnan mégis szoros eredmények jönnek, akkor a többség országos szinten az előrejelzések dacára előreláthatólag a bennmaradás felé fog mozdulni. Eldöntheti a minden előrejelzés szerint szoros szavazást az is, hogy az ellenzékben lévő Munkáspárt támogatói közül mennyien mennek el szavazni. Skócia viszont hagyományosan EU-párti, így ha onnan érkeznek majd mégis szoros eredmények, az a bennmaradást támogatók számára rossz hír, mert az ország többi részén a kilépést támogatók kerülhetnek többségbe.

Tegnap jelentősen erősödött a font a londoni kereskedésben, miután a piac a fogadóirodák esélykiírásai alapján bízik abban, hogy Nagy-Britannia az unió tagja marad.

Kik szavazhattak?

Több mint 41 ezer szavazóhelyiség várta helyi idő szerint tegnap reggel 7 és este 10 óra között a brit, nemzetközösségi, máltai és ciprusi szavazópolgárokat. A szavazáson a brit állampolgárok mellett az Ír Köztársaság, illetve a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő nagykorú állampolgárai, valamint a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország 18 évesnél idősebb lakói vehetnek részt. Szavazhatnak Gibraltár lakói is, az EU-társállamok Nagy-Britanniában élő polgárai ugyanakkor nem. A szavazólapon egy kérdés és két választási lehetőség szerepel. A kérdés úgy hangzik, hogy „az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból?”. A kérdés alatt szerepel a két válaszlehetőség. David Cameron miniszterelnök február 20-án hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő népszavazást. A referendumról szóló törvény 2017 végéig írta elő a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás megtartását.

Az előzmények

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek február 19-én befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában. A konzervatív párti brit kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviselte, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja, az egyes kabinettagok azonban Cameron engedélye alapján meggyőződésük szerint, szabadon dönthettek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Erről a kompromisszumos megoldásról a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

Indulatos ércelések

David Cameron, a konzervatív párti brit kormány miniszterelnöke és egykori ádáz politikai ellenfele, Gordon Brown volt munkáspárti kormányfő az utolsó órákban együtt tartott nagygyűléseket a nyugat-angliai Bristolban, illetve a második legnagyobb angol városban, Birminghamben. Mindkét helyszínen azt hangsúlyozták, hogy ha a népszavazáson a többség a kilépésre szavaz, az visszafordíthatatlan és végleges döntés lesz. Cameron megismételte korábban is használt hasonlatát, amely szerint ha valaki kiugrik egy repülőgépből, akkor oda már nem tud visszakapaszkodni. A kormányfő hozzátette: ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, akkor ő lobbizni fog Brüsszelben az unión belüli szabad munkaerőmozgás szabályainak módosításáért. Cameron szerint „nem irreális törekvés” a nettó bevándorlás csökkentése. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban kijelentette, hogy David Cameron „a lehetséges maximumot érte el” az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyrendszerének átrendezéséről folytatott tárgyalásain, amelyek februári lezárulta után a népszavazást kiírta. Juncker ugyanakkor abban egyetértett Cameronnal, hogy Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból végleges döntés lenne, mondván: „a kilépés kilépést jelent”. Cameron az utolsó kampánygyűlésen élesen bírálta saját igazságügyi miniszterét, Michael Gove-ot, aki egy televíziós nyilatkozatában „náci propagandistákhoz” hasonlította a kilépés súlyos gazdasági kockázataira figyelmeztető gazdasági szakértőket. A miniszterelnök szerint Gove szavai is jelzik, hogy a kilépésért kampányoló tábor „elvesztette az eszét”.

Hírességek: pro és kontra

A kampány utolsó napjaiban is csatlakoztak hírességek mindkét táborhoz. A bennmaradás mellett tett hitet mások mellett David Beckham, az angol labdarúgás egykori szupersztárja, Sir Elton John, az angol rock veteránja, Joanne K. Rowling, a példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam szerzője, Simon Cowell, a tehetségkutató műsorairól világhírű televíziós producer, valamint Keira Knightley és Daisy Ridley színésznő. A brexit táborához szegődött a Forma–1 kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone, Joan Collins és Liz Hurley színésznő, John Cleese, az abszurd humoráról világhírű Monty Python társulat volt frontembere, valamint James Dyson feltaláló és nagyvállalkozó.

Heves esőben szavaztak

Heves eső és áradás nehezítette a részvételt a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról szóló népszavazáson az ország délkeleti részén. Már csütörtökre virradóan voltak nagy mennyiségű esővel járó viharok Londonban, és a lezúduló víz elárasztott egyes utcákat, épületeket. Az esővíz reggel sok helyen akadályozta a közlekedést. A tűzoltóság több száz segélyhívást kapott villámcsapások és az áradás miatt. A környezetvédelmi hivatal az ország délkeleti részében 22 helyre vonatkozóan adott ki riasztást, valamint számtalan figyelmeztetést. Az időjárás komolyan befolyásolhatja a népszavazás eredményét, mert hatással van a részvételi arányra, amely pedig nagyon fontos tényező a referendum kimenetelében. A nagy részvételi arány az EU-ban maradásnak kedvezne.

Charles Michel belga kormányfő tegnap közölte, a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazás eredményétől függetlenül rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartana Európa jövőjéről. (NOL, MTI)