Támadás a fekete sereg ellen

Uniós szinten, összehangoltan és sokkal szigorúbban kell fellépni az Európai Unióban a feketemunka ellen, mert ez az illegális bevándorlás egyik fő vonzereje is. Ezt hangsúlyozza az Európai Bizottság abban a tervezetben, amelyet Franco Frattini igazságügyi biztos a múlt héten ismertetett a témáról. Az EB egyúttal könnyítéseket javasol azoknak, akik legálisan keresnek munkát.

Lecsapnak a cégekre

A tagországok felében jelenleg nincs büntetőjogi következménye a feketemunkának. (Ciprus kivételével minden uniós tagállamban léteznek szankciók, de börtönbüntetés csak tizenégy országban szabható ki.) Az új terv elsősorban a legnagyobb felvevőpiacokon, az építőiparban és a mezőgazdaságban igyekszik lecsapni a feketemunkásokat foglalkoztatókra. Az ilyen szabálytalanságokat elkövető cégek például öt évig nem indulhatnának közbeszerzési pályázatokon, és uniós vagy állami támogatást sem kaphatnának. A szabálysértőknek a korábban kapott támogatást teljes egészében vissza kellene fizetniük. Az illegális bevándorlók hazatoloncolásának költsége ugyancsak a munkáltatót terhelné.

A munkaadók tehát kötelesek lesznek ellenőrizni, hogy a dolgozónak van-e tartózkodási engedélye. Aki elmulasztja, nemcsak a lebukott munkás hazatoloncolásának költségeit fizetheti majd, hanem pótlólag beszedik tőle az öszszes adót is. Szigorú büntetés járna a jövőben azoknak, akik tudatosan vesznek át „árut” embercsempészektők, akik egyszerre több illegális bevándorlót foglalkoztatnak, és akik különösen kihasználják ezeket az embereket.

Rabszolgák Európában

Több példát is említeni lehet a nagy visszhangot kiváltott esetek közül. Három éve 12 illegális kínai bevándorló meghalt Észak-Anglia partjainál, ahol kagylószedés közben a hirtelen jött áradás miatt megfulladtak. Az egész európai sajtót bejárta egy dél-olaszországi mezőgazdasági nagyüzem híre, amely lényegében rabszolgaként foglalkoztatott, embertelen körülmények között tartott törvénytelen lengyel munkaerőt. Sőt az EU esélyegyenlőségi díját is egy olasz újságíró kapta az idén, ugyanebben a témában. Ő maga állt be rabszolgamunkásnak, riportját résztvevő megfigyelőként írta meg.

Az EB-javaslat megemlíti, hogy az illegális bevándorlók az építőipari és mezőgazdasági munkák mellett leggyakrabban házi munkákat végeznek, takarítanak, felszolgálnak. A munkaadókat úgy kívánja büntetni, hogy az elrettentse azokat, akik a bevándorlók rendezetlen helyzetét kihasználva, rossz körülmények között, kevés pénzért gyakran 12 órán át dolgoztatják őket.

Szakértők szerint az illegális foglalkoztatás nem véletlenül népszerű. Sokkal kevesebbe kerül a munkaadónak, mint a törvényes munkavállaló, s nem is túlságosan kockázatos. A lelepleződött cégek jelenleg ritkán fizetnek komoly büntetéseket, ezen kíván változtatni az unió.

Könnyítések is lesznek

Az érem másik oldala: a bizottsági elképzelés a feketén dolgozó munkavállalóknak akár legális munkalehetőséget is kínálna, ha készek együttműködni a hatóságokkal. Egy párhuzamos javaslat szerint ugyancsak megkönnyítené a bizottság azoknak a dolgát, akik legális munkakeresőnek számítanak. Ők egyebek között többszöri belépésre jogosító engedélyt kaphatnak, illetve segélyt abban az esetben, ha haza kell menniük, mert állásukat betöltötték uniós jelölttel.

Természetesen ez a tervezet csak az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozik, az uniós állampolgárokra más szabályok maradnak az irányadók. Itt kell hangsúlyozni: Frattini javaslatai ellenállást válthatnak ki az egyes tagállamokból, mert az EU általában nem szabályoz büntetőjogi kérdéseket. A megoldás, az új rendelkezések – már ha elfogadják őket – végrehajtása többek között azért sem lesz egyszerű, mert maga Frattini is kénytelen volt elismerni: az EU-nak nagy szüksége van kívülről érkezett idénymunkásokra több ágazatban, és ismét a mezőgazdaságot, az építőipart és a vendéglátóipart említette elsősorban.

Egyébként a bizottsági irányelvjavaslatot a hivatalos beterjesztés után még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy életbe léphessen. A bevándorlási EU-politikától részben vagy egészen külön utat járó három ország – Dánia, Nagy-Britannia és ĺrország – eleve úgy dönthet, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek ezeket a szabályokat. (euractiv.hu, mti, ú)

Halálhajók Afrikából

Spanyolország az illegális bevándorlók legnagyobb európai célországa. 2006-ban több tízezer afrikai próbált meg eljutni a Kanári-szigetekre, a becslések szerint csaknem egyhatoduk életét vesztette a zsúfolt, rozoga halászhajókon, bárkákon megtett, akár kétezer kilométeres tengeri úton. Tavaly közel 35 ezer illegális bevándorló érte el a szigetcsoportot, ez több mint a hatszorosa a 2005-ös évinek! Még egy meghökkentő adat: 2006-ban a Kanári-szigetek partjainál mintegy hatszáz bevándorló holttestét találták meg. Az útközben életüket vesztett illegális bevándorlók száma ennek a tízszerese is lehet. (m)

Hányan jönnek?

Olyan becsléseket is olvasni lehet, amelyek 3–8 millióra teszik az Európában élő illegális bevándorlók számát. Az unióba hozzávetőleg 600 ezer legális bevándorló érkezik évente, emellett 350–500 ezerre tehető azoknak a száma, akik törvénytelenül érkeznek. Ez utóbbiak természetesen feketemunkásként igyekeznek boldogulni. És van egy olyan becslés is, amely szerint az EU-országokban létrejött üzletek 16 százaléka törvényen kívüli. (m)