Schröder székfoglalója

Schröder most először szólalt meg a választások óta az új összetételű képviselőházban, a kormánynyilatkozatnak nevezett beszéd hagyományosan az új kabinet elképzeléseinek legfontosabb elemeit rögzíti. A kancellár igyekezett keményebb időkre ráhangolni a közvéleményt, megértést szerezni a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kormány pénzügy- és adópolitikájához, amely, tekintettel a gazdasági helyzetre, számos szubvenciót kénytelen törölni. A kancellár szerint kevés jele van annak, hogy a világkonjunktúra rövid távon javulna, ezért megértést kért ahhoz is, hogy az állam bizonyos szolgáltatásai az elkövetkezendő időben gyérülnek. Hitet tett amellett, hogy az év végén lezáruljanak a tárgyalások az EU-ba igyekvő tagjelöltekkel, ehhez jó alapot teremtett a múlt hét végén Brüsszelben elért francia– német agrárkompromisszum. „Európában összenő, ami összetartozik” – mondta, s nem titkolta, hogy Németország előtt is nagy lehetőségek nyílnak Európa kitágulásával, az újonnan létrejövő nagy belső piaccal. „Európa azonban egyedülálló civilizáció és értékközösség is, amely képes a nacionalizmusokat féken tartani vagy felszámolni. Az Európa-modell bevált, s beválhat a globalizáció időszakában is” – vélte.

Schröder azt fejtegette, hogy Németország szeretné, ha az erőszak monopóliumát erős nemzetközi intézmények, mindenekelőtt az ENSZ birtokolná. Németország 10 ezer katonát állomásoztat külföldön különböző missziókban, az amerikaiak után a legtöbbet. Irakkal kapcsolatban leszögezte: a német kormány erejéhez mérten támogatni fogja az ENSZ fegyverzetellenőreit. A világnak pontos ismeretekre van szüksége az iraki rendszer fegyverpotenciáljáról. A német kancellár most úgy látja, hogy talán mégse kerül sor katonai konfrontációra az Öbölben, főleg az ENSZ-ben folyó eszmecserék nyújtanak esélyt erre. A német-amerikai kapcsolatokat Schröder „stratégiai és elvi jelentőségűeknek” nevezte, ami nem zárja ki, hogy gazdasági és politikai kérdéseket ne értékeljenek eltérően.