<p>A két grúziai szakadár terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz részről történt elismerése nyilvánvalóan Moszkva visszavágása Koszovóért - írta a Der Standard című liberális osztrák lap szerdai kommentárjában.</p>
Osztrák kommentár a szakadár grúz tartományok függetlenségének elismeréséről
Véleménye szerint mindkét esetben az történt, hogy semmibe vették a kelet-nyugati enyhülés pillérének tekintett helsinki egyezményben foglalt alapelvet, amely rögzítette, hogy az államok területi épsége sérthetetlen, és a határokat csak az összes érintett ország beleegyezésével lehet megváltoztatni.
"Az európai földrész újrarendeződése, a hidegháborúban aratott nyugati győzelem és a Szovjetunió széthullása azonban lyukakat ütött a területi sérthetetlenség intézményén. Moszkva pedig most fizetteti meg a Nyugattal mindazt, amit az utóbbi évtizedben vereségként élt meg" - véledekett az osztrák újság.
A maga részéről azonban mégis lát különbséget Koszovó, illetve Abházia és Dél-Oszétia esete között. Mint rámutatott, Koszovó függetlenné válását éveken át zajló, nemzetközi tárgyalások előzték meg, méghozzá olyan jogi keretek megteremtésével és fenntartásával, amelyekre Belgrád és a koszovói szerb kisebbség mindmáig támaszkodni tud. Mindez távolról sem mondható el a Grúziából kivált két területről, ahol Oroszország katonai erővel teremtett kész helyzetet.
Megítélése szerint 2008 a fordulat éve lesz a nyugati-orosz viszonyban: a moszkvai vezetés lépésével bábfigurát csinált Európából és az Egyesült Államokból. A liberális újság úgy vélte, hogy a reváns mögött valójában Oroszország erős embere, Vlagyimir Putyin áll, aki nem vesztegette az idejét, és két héttel a kaukázusi katonai győzelem után felmérte, hogy mennyire behatárolt Európa és az Egyesült Államok játéktere országával szemben - és cselekedett.
A Kurier című független lap szintén a nemzetközi jogi normák szemszögéből közelítette meg a kérdést, és azt nevezte a "legmegrendítőbbnek a jelenlegi európai válságban, hogy a politikai alapelvek többé már nem számítanak. Mindenki kénye-kedve szerint keres indokokat saját cselekedetére".
Kommentárja szerint röviddel ezelőtt még aligha tartotta valaki is lehetségesnek Európában, hogy negyven évvel a szovjet páncélosok prágai bevonulása után újraéledhetnek az orosz nagyhatalomtól való félelmek. "Amiről az emberek úgy gondolták, hogy a szovjet birodalom összeomlását követően végleg elmúlt, ma ismét akuttá vált" - írta. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.