Orosz aggodalmak az iszlám veszély miatt

Orosz vélemények szerint a radikális iszlám váhábita mozgalom, amelynek a csecsen harcosok egy része is híve, kihasználhatja az afganisztáni konfliktust és a két legfőbb vallási vezető közötti hatalmi harcot, hogy a jelenleginél még nagyobb befolyásra tegyen szert az országban. Dmitrij Makarov iszlámszakértő állítja, hogy a váhábizmus gyorsan terjed az Észak-Kaukázusban, valamint Tatársztánban. Az orosz muzulmánok korruptsága és megosztottsága, amelynek oka a két mufti, Ravil Gajnutdin és Talgat Tadzsuddin közötti hatalmi harc, kedvező terepet nyújt e terjeszkedéshez. Egy másik iszlámkutató, Mihail Tulszkij arra figyelmeztetett, hogy ha az orosz hatóságok nem avatkoznak be az ország muzulmán ügyeibe, akkor a több tízezer váhábita át is veheti a hatalmat egy muzulmán köztársaságban, amely nem Csecsenföld lesz, hanem inkább Tatársztán. 1999 augusztusában a csecsen fegyveresek, akiket Samil Bászájev csecsen és Hattab arab parancsnok vezetett, behatoltak Dagesztánba, hogy ott egy iszlám köztársaságot hozzanak létre. A támadást Moszkva visszaverte, s ez volt az egyik oka Moszkva csecsenföldi intervenciójának is.

Az Afganisztán elleni amerikai akció, amelyet Putyin elnök támogat, de az oroszországi mohamedán vallási elöljárók egyhangúlag elítélnek, ugyancsak táplálhatja az iszlám radikalizmust. Alekszej Malacsenko szerint a Szovjetunió 1991-es összeomlása lehetővé tette, hogy az országba nagy tömegben érkezzenek iszlám „misszionáriusok”, akik, kihasználva az ideológiai űrt és a posztkommunista társadalom nemtörődömségét, hamar híveket szereztek. A közelmúltban Pakisztánból érkeztek hasonló „térítők” egy baskíriai mecsetbe, hogy felszólítsák a muzulmánokat: kövessék Csecsenföld példáját és fogjanak fegyvert a hitetlen Oroszország ellen. A Tadzsuddin mufti vezette szervezet, melynek központja Ufában, Baskíria fővárosában van, mintegy 1000 muzulmán közösséget tömörít az Oroszországban bejegyzett 3048-ból, és ezzel a legnagyobb az országban. Az 53 éves Talgat Tadzsuddin sejket 1980-ban nevezték ki az európai orosz területek és Szibéria muzulmán tanácsának élére a KGB jóváhagyásával. 1990-ben ő lett a Szovjetunió, később a FÁK muzulmán tanácsának vezetője. De a szovjet rendszer megszűnése óta megosztott ez a szervezet, és több ellenzéki csoport kivált belőle. ĺgy történt, hogy 1994-ben Ravil Gajnutdin, Tadzsuddin egykori beosztottja rivális testületet hozott létre, a közép-oroszországi és európai muzulmánok tanácsát, amelynek központja Moszkvában van. Tadzsuddin és Gajnudtin azóta kölcsönösen vádaskodnak. A Nezaviszimaja Gazeta szerint 42 éves Gajnudtin mufti, akinek szervezetéhez mintegy száz közösség tartozik, több millió dollárt kapott Szaúd-Arábiából, és nyíltan hirdeti a váhábizmus iránti rokonszenvét, mert úgy véli, ez az irányzat nem buzdít a terrorizmusra, a szélsőségekre, ellenkezőleg, elítéli ezeket”. „Hogyan lehet Gajnudtin lojális a váhábizmushoz és hogyan tarthat fenn jó kapcsolatokat a Kremllel? A válasz egyszerű: pénz” – állítja a lap.