Obama és Castro történelmi találkozója

ÖSSZEFOGLALÓ

Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök kézfogása és tárgyalása azért is különleges, mert elnöki szintű találkozóra a két ország több mint öt évtizede nem kerített sort. Obama a tárgyalás után a sajtónak elmondta, a megbeszélés – amely talán elássa az ötvenéves csatabárdot a két ország között – „őszinte és eredményes”. Az amerikai elnök hozzátette, az USA és Kuba közötti nézeteltérések továbbra is fennállnak, de közös érdek lenne rendezni a viszonyt. „Idővel lehetségesnek tartom, hogy újfajta kapcsolat épüljön ki a két ország között” – mondta Obama, hozzátéve, „nem lesz a múlt foglya” sem a Kubához, sem a latin-amerikai térség egészéhez fűződő viszonyában. Raúl Castro – az 1959-es forradalmat vezető, már visszavonult Fidel 83 éves öccse – azt mondta, a két vezető hajlandó minden vitás kérdésről tárgyalni, mégpedig türelmesen: „Lesznek dolgok, amelyekben egyetértünk, de lesznek olyanok is, amelyekben soha nem fogunk.”

Obama és Castro mindenféle egyeztetés nélkül ült le tárgyalni a panamavárosi konferencia-központ egyik névtelen termében. Megfigyelők szerint azt mind a ketten érezték, hogy amit csinálnak, történelmi jelentőséggel bír. A latin-amerikai és a karibi országok kormány- és államfői üdvözölték a tárgyalást. Dilma Rousseff brazil elnök szerint a találkozó bátor lépés volt, hogy „végre eltüntessék a hidegháború utolsó nyomait” is, amely oly sok kárt okozott a kontinensen. Az USA az 1959-es forradalom után szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A helyreállításukról szóló tárgyalások tavalyelőtt kezdődtek titokban a Vatikán és Kanada közvetítésével, 2014. december 17-én pedig Obama és Castro bejelentette, hogy a két fél között keretmegállapodás született a Kubával szembeni amerikai gazdasági embargó feloldásáról és a nagykövetségek újranyitásáról. Raúl Castro a csúcstalálkozón beszédet is tartott, s ebben ő is békülékeny hangot ütött meg északi szomszédjával szemben. Hangsúlyozta: Kuba kész a tiszteletteljes párbeszédre és a civilizált egymás mellett élésre az Egyesült Államokkal, függetlenül a két országot elválasztó mély ellentétektől. Egyúttal „felmentette” Obamát az előző amerikai elnökök által követett politika miatti felelősség alól. A pulpituson „becsületes embernek” nevezte az amerikai elnököt.

Obama némi védekezésre is kényszerült az amerikai államok fórumán. Rafael Correa ecuadori elnök ugyanis élesen bírálta Washingtont, szerinte a nagyhatalom „folytatja törvénytelen beavatkozását” Latin-Amerikában. Példaként említette a Venezuela és az USA között kialakult feszültséget. Az amerikai elnök a panamai csúcson néhány percig négyszemközt beszélt venezuelai kollégájával, Nicolás Maduróval is. A két ország viszonyában legújabban feszültséget kelt, hogy az USA márciusban szankciókkal sújtott hét venezuelai tisztségviselőt emberijog-sértés és korrupció vádjával, Venezuela pedig válaszul kiutasította az országból az Egyesült Államok caracasi diplomatáinak többségét. Maduro bejelentette, követelni fogja Obamától a rendelet visszavonását. (MTI, NOL)