Megijedhetett a brit oroszlán

Berlin. Tegnap lázas egyezteté-sek folytak az uniós politiku-sok részvételével, hogy mi legyen a teendő Nagy-Britan-niával a népszavazás után. Úgy tűnik, a britek máris visszatáncolnának.

Nem lesz informális kilépésről szóló megbeszélés addig, amíg a brit kormány nem jelenti be hivatalosan is kilépési szándékát – jelezte Angela Merkel szóvivője, azelőtt, hogy Berlinben találkozott a német kancellárral Francois Hollande francia elnök, Matteo Renzi olasz kormányfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Merkel azt hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy más országok is a brit példát kövessék. Az Európai Unió nem tesz új ajánlatokat arra vonatkozóan, hogy az unióban tartsa Nagy-Britanniát, amely nem lehet csak „félig partner” – jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár. „A britek most úgy döntöttek, hogy távoznak. Nem fogunk arról tárgyalni, hogy az EU még mit ajánlhat fel a briteknek, hogy benntarthassa őket” – mondta az alkancellár. Tegnap este 9 külügyminiszter, köztük a visegrádi négyek részvételével tartották meg a nagy-britanniai népszavazás következményeivel foglalkozó varsói egyeztetést. Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé.

A visszafordítás esélyei

Miközben a politikusok lázasan tanakodnak a brit kilépés (brexit) miatt, a csütörtöki referendum óta elhangzott brit politikusi és szakértői nyilatkozatokból egy csapásra eltűnt a „visszafordíthatatlan” kifejezés, átadva helyét a találgatásoknak arról, hogy talán mégsem kell feltétlenül végleges ténynek tekinteni Nagy-Britannia távozását az EU-ból. A referendum eredményének megfordíthatatlanságát Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője már a népszavazás előtt megkérdőjelezte. Farage kijelentette, ha túl szoros a végeredmény akkor fontolóra kell venni az újabb népszavazást, mivel csekély többség esetén az ügy „nem lenne lezártnak tekinthető”. Bár Farage az eredmény kihirdetése óta nem vetette fel a népszavazás megismétlését, megtette azonban ezt az a 3,7 millió választó, aki péntektől tegnapig aláírta az újabb referendum kiírását követelő petíciót. A felhívás az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követeli a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75%-a vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60%-nál kevesebben voksoltak. Szakértők szerint gyakorlatilag zéró annak az esélye, hogy a népszavazások szabályainak átírását követelő petíció alapján a brit kormány újabb referendumot hirdetne az EU-tagságról, mert ez utólagos szabálymódosítással érne fel. Ennél egyszerűbb megoldást javasolt David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője, aki szerint a parlamentnek kell megakadályoznia, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel. Az alsóházi képviselők kétharmada eleve EU-párti, és elveti Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Az egyik legtekintélyesebb brit alkotmányjogász, Geoffrey Robertson professzor azt mondta: mindenki azt gondolja, a brexit eldöntött tény, márpedig nem az. A brit demokrácia alapköve ugyanis a parlament szuverenitása, és a parlamentnek érvénytelenítenie kellene a brit EU-tagságot rögzítő törvényt, mielőtt Nagy-Britannia kiléphetne az Európai Unióból. Robertson szerint az erről szóló alsóházi szavazáson a képviselőknek jogukban áll saját lelkiismeretüknek megfelelően voksolni, és sokan dönthetnek úgy, hogy a brexit nem jó Nagy-Britanniának, ezért nemmel fognak szavazni.

Johnson óvatoskodik

A visszatáncolás jeleként is felfogható, hogy Boris Johnson, a kilépést pártoló tábor frontembere szerint nem csorbulnak a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogai azután sem, hogy a választók többsége a kilépésre voksolt. A volt londoni polgármester a The Daily Telegraph brit napilap tegnap megjelent cikkében úgy fogalmaz: nem tudja eléggé hangsúlyozni, hogy Nagy-Britannia Európa része, és mindig is az marad, együttműködése az Európai Unióval „élénk lesz és még tovább élénkül” a legkülönfélébb területeken. Johnson szerint az egyetlen változás az lesz, „és ez sem lóhalálában történik”, hogy Nagy-Britannia megszabadítja magát az EU „homályos” törvényalkotási rendszerétől. Johnson szerint akik a kilépésre voksoltak, nem elsősorban azért tették, mert aggasztotta őket a bevándorlás.

Cameron már halogat

A brit kormány egyelőre nem aktiválja Lisszaboni Szerződésnek az EU-tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét – mondta tegnap David Cameron brit miniszterelnök. Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő ugyanis közölte, távozik tisztségéből, de nem azonnali hatállyal, hanem a kormányzó Konzervatív Párt októberi kongresszusáig.

London talán soha nem fogja bejelenteni a britek kilépését – vélte egy magas rangú brüsszeli diplomata, miután Nagy-Britanniát az európai intézmények vezetői eddig hiába szólították fel arra, hogy az ország Európai Unióból való kilépését eredményező népszavazást követően hivatalos bejelentésével indítsa meg az elválási folyamatot. Ma 28-as körben tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők, a szerdán azonban csak a bennmaradók maradnak Brüsszelben, hogy a britek kilépésének következményeiről egyeztessenek.

Brit hízelgés az uniónak

Egy brüsszeli diplomata arról is beszámolt, hogy a brit EU-népszavazás óta több ezer e-mailt kaptak az eredmény miatt sajnálkozó britektől – olyanoktól is, akik a kilépésre szavaztak, és ezt azóta megbánták. „A britektől egy évtizede folyamatosan érkező gyűlölködő e-mailek óta ez az első alkalom, hogy szerelmes levelekkel árasztanak el minket” – jegyezte meg.