Késések a Galileo-programban

A kézfelemeléssel elfogadott dokumentumban a képviselők „rendkívüli módon aggódnak” amiatt, hogy a Galileo-rendszer kiépítésére vonatkozó „koncessziós tárgyalások több hónapja holtpontra jutottak, és hogy ez a késedelem jelentős hatással lesz a teljes költségre”. Az EP azt várja az Európai Bizottság Galileo-programért felelős alelnökétől, hogy a júniusi tanácsi ülésen hiteles ütemtervvel, a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek biztosítására vonatkozó lehetséges megoldásokkal, az EGNOS műholdas navigációs szolgáltatások mielőbbi igénybevételének forgatókönyvével, valamint – különösen a költségek, kockázatok és pénzügyi feltételek szempontjából – alternatív forgatókönyvekkel álljon elő. Az EP felszólította a Tanácsot, tegyen meg mindent azért, hogy a projekt ne szenvedjen további késedelmet. Egyébként az EP már tavaly szeptemberben sürgette a késlekedés megszüntetését. Az akkori állásfoglalás szerint „a Galileo az első olyan európai infrastruktúra, amelyet a közösség kezel, ezért új kihívásokat jelent mind szabályozási, mind finanszírozási szempontból”. A Galileo a képviselők szerint stratégiai projekt, és nagy lehetőségeket kínál a kis és közepes vállalatok számára.

Holnap lejár a haladék

Egy hónappal korábban, március vége felé az EU közlekedési miniszterei május tizedikei ultimátumot adtak a Galileónak. Közölték: ha a megvalósítására hivatott konzorcium nem képes a rendszer kidolgozására, nem oldja meg szervezési, technikai és pénzügyi vitáit, akkor más megoldást keresnek. (A rendszerbe másfél milliárd eurót fektetne az EU, hogy létrehozásával megtörje a már működő amerikai navigációs rendszer – röviden csak GPS – uralmát. A Galileónak 2011-ben már működnie kellene.)

A miniszterek lehetőségként felvetették, hogy új tendert írnak ki az európai navigációs rendszer megvalósítására. Kérdés, milyen szerepet kapna abban a Galileo létrejöttében bábáskodó számos nagy európai cég, többek között az Inmarsat, az EADS, a francia Thales és Alcatel vagy az olasz Finmeccanica. Egyes hírek szerint a konzorcium spanyol résztvevője, a Hispasat gördít akadályokat az előkészületek menetrend szerinti folytatása elé.

Új tendert írhatnak ki

Pár nappal korábban az EU német elnökségéhez intézett levelében Jacques Barrot szállításügyi biztos komoly aggodalmának adott hangot a Galileo sorsával kapcsolatosan: „Az eddigi késés, a koncessziós szerződés végrehajtásának helyzete komoly aggodalomra ad okot a projekt terv szerinti megvalósulását illetően. Ráadásul jelentős költségtöbblettel kell számolnunk az eredeti költségvetéshez képest.” A jelenlegi Galileo Eurely/iNavSat konzorcium nyolc cégcsoportjának húsz évre szóló pénzügyi szerződését eredetileg 2005-re tervezték aláírni, ám ezt elhalasztották, az aktust legújabban 2008 végére irányozták elő. Barrot júniusban terjeszt jelentést a szállításügyi tanács elé a Galileo-projekt ügyében.

A program előnyei

A Galileo új alkalmazások fejlesztésére ösztönzi az európai iparágakat, emellett új munkahelyeket teremt az unióban. Egyedülálló lehetőséget jelent a gazdasági növekedés ösztönzésére, a megtérülés pedig sokszorosan meghaladja a rendszerre fordított költségeket. A tervek szerint 2011-től nyújt majd helymeghatározó, navigációs és időmeghatározó szolgáltatásokat. A Galileo-rendszer fejlettebb, hatékonyabb és megbízhatóbb lesz a jelenlegi GPS-rendszernél – ez az Egyesült Államok globális helymeghatározó rendszere. Ami az alkalmazást illeti, a Galileo lefedi az élet minden területét és a világgazdaság összes ágazatát. A műholdas navigáció piaca, amelyben a Galileónak jelentős szerepet kell majd játszania, 2025-re várhatóan 400 milliárd eurós forgalmat fog lebonyolítani.

London a GPS-szel bizonyított

Ma már természetesnek vesszük a műholdas információátvitelt a távközlésben, a televíziózásban, a számítógépes hálózatok, a légi és a tengeri közlekedés terén, valamint számos más területen. Emlékezhetünk a közelmúlt nagy politikai feszültségeket is kiváltó botrányára: az irániak elfogtak tizenöt brit tengerészt azt állítva, hogy nem iraki, hanem iráni vizeken tartózkodtak, London a már említett amerikai GPS-rendszer segítségével kapott – helyzet- és időmeghatározó – adatokkal bizonyította a saját igazát.

A Galileo-rendszer alkalmazási lehetőségeinek száma végtelen. Hasznot hoz majd a biztonságos és hatékony közlekedés minden területén (légi, tengeri, közúti, vasúti, sőt még a gyalogos közlekedésben is), a krízisek és vészhelyzetek kezelése során, valamint a különböző kereskedelmi ágazatokban is (mezőgazdasági tevékenység, az online pénzügyi tranzakciók biztonsága, az elektromos áram optimális elosztása stb.). Versenyt is rendeznek fiatal feltalálók számára, hogy a műholdas navigációs technológiák és szolgáltatások használatával kapcsolatos új ötletek szülessenek. Szeptemberben az Európai Bizottság összefoglalót készít a nyilvános vita eredményéről, és cselekvési tervet dolgoz ki.

A civileknek tervezték

A Galileo-rendszert civil felhasználásra tervezték, s az uniós intézmények irányítása és ellenőrzése alatt áll majd, továbbá kiegészíti a jelenlegi GPS-rendszert. Szakértők szerint a két rendszer együttes használata világszerte javítja majd a navigációs és helymeghatározó szolgáltatások megbízhatóságát és elérhetőségét.

A vevőkészülék használója több műholdról érkező jelek vételével nagy pontossággal és minden pillanatban meg tudja határozni helyzetét térben és időben. E szolgáltatások és alkalmazások a működéshez 30 műholdat vesznek igénybe, amelyek három különböző pályán keringenek a Föld körül. Valamennyi műholdra atomórát szerelnek majd, így az idő mérése rendkívül pontos lesz.

A GPS-hez képest két előnyt emlegetnek a szakemberek. Először is folyamatos és garantált jelet biztosít. Másodszor pedig 2 méteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé, a GPS közel tíz méteres pontosságával szemben. Ez lehetővé teszi a meglévő szolgáltatások javítását, illetve újak kialakítását. (mti, euractiv.hu, -nák)