Hiba volt a brit akció Irakban

London. Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére – állapí-totta meg az iraki háború hát-terének feltárására hét éve kezdődött brit vizsgálat.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas, tegnap közzétett vizsgálati jelentés – amelynek csak az összefoglalója 150 oldalas – leszögezi, az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére. Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban „egy bizonyos időpontban” szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést. A rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok többsége is azt pártolta, hogy folytatódjanak a világszervezet égisze alatt zajló ellenőrzések – áll a jelentésben. A bizottság megállapítása szerint „távolról sem kielégítő” az a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.

A jelentés szerint a vizsgálat egyértelműen feltárta, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz. A brit kormány mellett működő egyesített hírszerzési bizottságnak világossá kellett volna tennie Tony Blair akkori miniszterelnök számára, hogy a beavatkozás előtt összegyűlt hírszerzési adatok nem bizonyították kétséget kizáró módon egyrészt azt, hogy Irak folytatta a vegyi és biológiai fegyverek előállítását, sem pedig azt, hogy továbbra is nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekedett volna. Blairt ugyanakkor figyelmeztették arra, hogy a katonai akció növeli az al-Kaida terrorhálózat által Nagy-Britanniára és a brit érdekeltségekre jelentett veszélyt, és arra is, hogy az invázió nyomán iraki fegyverek és egyéb hadieszközök kerülhetnek terroristák kezébe – áll a jelentésben.

A vizsgálóbizottság visszautasította Blairnek azt az állítását, hogy a katonai akció utáni problémákat nem lehetett előzetesen felmérni. A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és „tűrhetetlen késéssel” látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel. A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt.