Elfogadták a csecsen alkotmányt

Moszkva. Csecsenföldön a választók 95,97 százaléka mondott igent a köztársaság alkotmányára – jelentette be tegnap a csecsenföldi választási bizottság. Abdul-Kerim Arszahanov, a választási bizottság elnöke Groznijban hozta nyilvánosságra, hogy a március 23-án tartott népszavazáson a választásra jogosultak 89,48 százaléka vett részt. A résztvevők 95,4 százaléka mondott igent a köztársasági elnök, míg 96,05 százalék a parlament megválasztását szabályozó törvény tervezetére.

Arszahanov szerint a népszavazást gyors intézkedéseknek kell követniük a legitim csecsen hatalmi szervek megalakulása érdekében, nehogy csalódás váltsa fel a több százezer csecsenföldi választópolgároknak a szavazáson megnyilvánult bizalmát.

Az alaptörvényt 2001-2002-ben Ahmad Kadirovnak, a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetőjének az irányítása alatt dolgozták ki. A csecsen alkotmány az Oroszországi Föderáció tagköztársaságaként határozza meg Csecsenföldet, a választási törvények pedig kizárják a részvételből az Aszlan Maszhadov vezette fegyveres szakadárokat.

A csecsen-ingus köztársaság 1991-es felbomlásáig az 1977-ben elfogadott szovjet mintájú alkotmány volt érvényben az észak-kaukázusi köztársaságban. Dzsohar Dudajev néhai elnök új alaptörvényt fogadtatott el, amely szuverén államként deklarálta Csecsenföldet. Ez 1999-ig volt érvényben, amíg Maszhadov elnök az iszlám törvénykezést, a saríát tette Csecsenföld alaptörvényévé.