Castro halála után gyorsulhatnak a kubai reformok

A Fehér Ház leendő kabinetfő-nöke szerint Donald Trump el-nökként „abszolút” véget akar vetni a kubai nyitás politiká-jának, ha nem történik válto-zás a kubai politikában. Fidel Castro halála után gyorsulhat-nak a reformok Kubában.

Washington/Havanna. Tegnap újraindult a rendszeres légi forgalom az USA és Kuba között. Az American Airlines gépe a floridai Miamiból száll fel, a JetBlue pedig New Yorkból indítja járatát. Mindkét légitársaság gépei a havannai José Martí repülőtéren szállnak le. Mától a United Airlines is megindítja járatát New Yorkból Havannába. A menetrendszerű járatok újraindítására több mint 50 évi szünet és 3 nappal Fidel Castrónak, a kubai forradalom vezetőjének halála után került sor.

Reince Priebus, a Fehér Ház jövőbeni kabinetfőnöke szerint Donald Trump leendő elnöknek meg kell vizsgálnia, „a jó irányban mozdul-e” a kubai politika ahhoz, hogy eldöntse, az új amerikai kormányzat fenntartja-e a Barack Obama elnök által nemrégiben helyreállított diplomáciai kapcsolatokat. Azt mondta: Trump betartja kampányígéretét és érvényteleníti a 2014-ben Obama elnök által tető alá hozott megállapodást Kubával, mert „jobb megállapodást kell kidolgozni”. Priebus leszögezte, Raúl Castrónak, Kuba jelenlegi vezetőjének változtatnia kell az eddigi politikán, ha fenn akarja tartani az USA-hoz fűződő kapcsolatait.

Fidel Castro halála után felgyorsulhatnak az óvatos reformok Kubában. Az ország csak azért nem megy csődbe, mert az államadóssága jelentős részéről sikerült megegyezni a hitelezőkkel. 2015 végén a hitelezőket tömörítő Párizsi Klub országaival kötött egyezménynek hála összesen 11,1 milliárd dollárnyi adósságot ütemeztek át, és elengedték a kamatokat is, ám még így is 18 milliárd dollárra becsülik az adósságterhet. Az ország még mindig nem tudta kiheverni az 1989-es változásokat, az ipari termelés a nyolcvanas évek szintjének a felét sem éri el. Az állam részesedése a gazdasági termelésből ugyan 71%-ra esett vissza köszönhetően az országot 2006 óta vezető Raúl Castro reformjainak, ám az amúgy sem gyors átalakulás az elmúlt két évben lelassult. Az Economist szerint ebből a szempontból jó hír Castro halála, hiszen a volt elnök mindig is ellenezte a kínai típusú államkapitalizmus kialakítását.

Miközben a fő exportcikk, a cukor világpiaci ára esik, az importra továbbra is igény van. Kuba az élelmiszer-szükséglete 70–80%-át külföldről szerzi be, és a helyzet várhatóan tovább romlik a klímaváltozás miatt. Az elmúlt nyolc évben a hurrikánok vagy éppen az El Nino miatti szárazság 20 milliárd dollárnyi kárt okozhatott az országnak. Az élelmiszerárak emelkedése ellen egyelőre a hatósági ár bevezetésével küzd a havannai vezetés, már csak azért is, mert a havi átlagkereset euróban kifejezve nem éri el a 30 eurót. A szigetország helyzetét az is rontja, hogy a legnagyobb szövetséges, az olajat kedvezményes áron szállító Venezuela jó ideje az államcsőd szélén billeg. (MTI, hvg.hu)