Börtön a termékhamisítóknak

A rendelettel az Európai Unió új fejezetet nyit a hamisított termékek elleni küzdelemben, különösen az egészséget károsító hamisított gyógyszerek gyártásával és importjával szemben akar keményen fellépni. A Vám Világszervezet nemrégiben napvilágra került adatai szerint világméretekben évente mintegy 500 milliárd euróra rúg a hamisított termékek termelése és adásvétele, ebből igen nagy arány, mintegy 300 milliárd eurónyi hamisított termék jut az Európai Unió tagországainak piacára.

Veszélyes új tendencia van kialakulóban: miközben 10-15 évvel ezelőtt a drága ékszereket, órákat, luxuscikkeket hamisították világszerte, addig napjainkban hétköznapi termékeket, többek között élelmiszereket, gyógyszereket, autóalkatrészeket dobnak piacra a hamisított termékek gyártói.

Az EB régóta foglalkozik a termékhamisítás kérdéskörével, amely az eddig említettnél is szélesebb skálájú, hiszen ide tartozik a szellemi termékek hamisítása is. Évente több millió kalózkazettát, CD-t stb. semmisítenek meg, s ma már a könyvkiadásban sem fehér holló a hamisítás. Az EB tavaly ősszel listát állított össze azokról az országokról, amelyek leginkább érintettek a termékek hamisításában, illetve a hamis termékek továbbításában vagy fogyasztásában. Az első számú célpontnak Kína bizonyult, amely vámadatok szerint egymaga felelős az EU-ba lépő hamis termékek kétharmadáért.

Az unió brüsszeli kormánya akkoriban, a szellemi tulajdon védelmének javítását célzó törekvéseinek jegyében az uniós cégekkel, vállalati szövetségekkel konzultált tapasztalataikról. Ezután kategorizálta az unión kívül leginkább érintett országokat annak érdekében, hogy a megfelelő helyre összpontosítsa figyelmét és forrásait a hamisítás elleni, illetve a szellemi tulajdon védelmét célzó harcban. De miközben a bizottság Kínát első számú prioritásként nevezte meg, azt is jelezte, ezzel az országgal a legmélyebb az együttműködése a probléma megoldásában.

A második kategóriába Oroszország, Ukrajna, Chile és Törökország tartozik, ahol „magas szintű a hamisítványok termelése, továbbítása vagy fogyasztása”. Ezek az államok komoly vállalást tettek Brüsszelnél a legmagasabb tulajdonvédelmi normák elfogadására, ugyanakkor az utóbbi érdekében az unió szerint még számos további erőfeszítést kell tenniük. A harmadik csoportot Thaiföld, Malajzia, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Brazília, Argentína, Paraguay és Dél-Korea képezi. Ezeknél ugyancsak „magas szintű” a jelenség, és Brüsszel az eddigieknél szélesebb körű kereskedelmi egyezményt akar kötni velük, külön hangsúllyal a szellemi tulajdon védelmére. (euractiv.hu, mti, ú)

Szervezett bűnözés és terrorizmus

Varsó. A termékhamisítással kapcsolatban több új, veszélyes tendencia van, s ezek egyike, hogy e tevékenység mögött egyre inkább feltűnnek szervezett bűnözői csoportok, terrorista csoportosulások. Erre ugyancsak tavaly, egy varsói konferencián hívták fel először a figyelmet. E jelenségnek az az oka, hogy a termékhamisítás haszna az adatok szerint nagyobb, mint a kábítószer-kereskedelemé, ugyanakkor a büntetés kockázata, a büntetési tétel lényegesen kisebb. Itt is külön hangsúlyozták: a gyógyszerek, élelmiszerek, gyermekjátékok és gépkocsialkatrészek hamisítása nagyon komoly veszélyt jelent az állampolgárok biztonságára, egészségére. (m)