Az idegek játéka a Biztonsági Tanácsban

Úgy tűnik, az F-14-esek amerikai pilótái nem babonásak. Vagy csak a falra nem szabad ördögöt festeni, a vadászgépekre lehet? Képünk az Abraham Lincoln anyahajón készült. Reuters-felvételTegnap New Yorkban nyílt ülést tartott Irakról a BT, s már a reggeli órákra eldőlt, hogy a tegnapra tervezett szavazás az amerikai– brit–spanyol határozattervezetről – amely március 17-ig adna határidőt Szaddám Huszeinnek a leszerelésre – elmarad. Igor Ivanov orosz külügyminiszter után, hétfőn este a francia államfő is megerősítette, hogy megvétózná a határozatot. „Franciaország minden körülmények között ellenszavazattal fog élni a Biztonsági Tanácsban az Iraknak ultimátumot szabó második határozati javaslattal szemben” – mondta Jacques Chirac anélkül, hogy a vétó szót használta volna.

VILÁGMÉRETŰ SZÖVETSÉG?

Az iráni látogatáson tartózkodó Ivanov tegnap is megismételte, hogy Moszkva élne a vétójogával, sőt: az orosz diplomácia vezetője sürgette egy világméretű szövetség létrehozását az iraki háború elleni fellépésre. Tony Blair brit kormányfő tegnap, portugál kollégájával folytatott tárgyalásai után óva intette Franciaországot és Oroszországot az Irakkal kapcsolatos BT-határozat megvétózásától. Újságíróknak azt mondta: a vétó veszélyes megosztottságot teremtene Európa és az Egyesült Államok között, és azt a hamis üzenetet küldené Szaddám Huszein iraki elnöknek, hogy megint megúszta. A BT öt állandó tagja közül már csak Kína nem vallott nyíltan színt, hogy miként szavaz majd a BT-ben. Elemzők úgy vélik: Peking ellenzi a háborút, de azt is el szeretné kerülni, hogy csorbát szenvedjenek Washingtonnal fenntartott kapcsolatai. George Bush amerikai elnök ugyanis tegnap telefonbeszélgetést folytatott kínai kollégájával, Csiang Cö-minnel, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az iraki kérdést katonai erő alkalmazása nélkül kellene megoldani, és az ENSZ fegyverzetellenőreinek folytatniuk kell a munkájukat Irakban.

MÓDOSULHAT A HATÁRIDŐ

A CNN washingtoni forrásokra hivatkozva közölte: az USA – látva a jelentős ellenállást – a határozattervezettel kapcsolatban hajlandó lenne engedményeket tenni. Változtatásokat a brit kormány sem tart elképzelhetetlennek, Jack Straw brit külügyminiszter a brit alsóházban kijelentette, fontolóra veszik, hogy egy különböző tesztekről szóló listát is hozzáadjanak a határozathoz. Iraknak meg kellene felelnie ezeknek a teszteknek a határidőig, ha el akarja kerülni a katonai csapást. A brit ENSZ-nagykövet ugyanakkor azt közölte, a határozatban tervezett esetleges változtatások lehetőségét csak vizsgálják, és a határidő módosításáról nem is tárgyalnak. A CNN fehér házi forrása szerint a tervezetben eredetileg szereplő március 17-i határidőt lenne hajlandó néhány nappal meghosszabbítani Washington, hogy Iraknak elég időt adjanak megfelelni a teszteknek. A módosított határidő azonban nem jelentene csak pár nap – maximum egy hét – késést.

A BRITEK TÁMOGATJÁK

A Financial Times úgy véli, Washington hajlandó lenne elfogadni, hogy határozattervezetét megvétózzák, feltéve, hogy előtte össze tudja szedni az elfogadásához egyébként szükséges kilenc szavazatnyi többséget. Ebben az esetben ugyanis morális győztesként tűnhetne fel a világközvélemény előtt. Ugyanez áll Tony Blair brit miniszterelnökre, akinek a kormánya már kezd repedezni a nyomás alatt, és akinek ezért még George Bush elnöknél is sokkal nagyobb szüksége lenne a második határozat megszavazására. Érdekesek a legújabb londoni felmérések. A brit lakosság többsége továbbra is támogatja valamilyen formában a iraki katonai beavatkozást, de a választóknak több mint a fele új BT-határozat elfogadásához köti támogatását. A The Times adatai szerint jelenleg a brit lakosság 52 százaléka csak úgy támogatná a fegyveres beavatkozást, ha azt új ENSZ-határozat támasztaná alá. Egy hónappal ezelőtt az ENSZ-felhatalmazással indítandó háború támogatóinak aránya még 62 százalék volt. Közben azonban 11 százalékról 19 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Nagy-Britanniának új BT-határozat nélkül is csatlakoznia kellene az USA-hoz az Irak elleni akcióban.

AZ ÚJ TÖRÖK KORMÁNY DÖNT

A leköszönő török miniszterelnök, Abdullah Gül tegnap bejelentette: majd az új, Recep Tayyip Erdogan vezetése alatt működő kormány fog dönteni arról, hogy lesz-e újabb parlamenti szavazás az Irak ellen készülő amerikai haderő 62 ezer katonájának a befogadásáról. A török parlament a hónap elején meglepetésre elutasította az Irak elleni támadásra készülő amerikai csapatok egy részének Törökországba vezénylését. Az amerikai hadsereg ennek ellenére folytatta az elmúlt napokban a hadianyag kirakodását több törökországi kikötőben.

BLIX BEISMERÉSE

Hans Blix, az iraki ENSZ-ellenőrök vezetője elismerte: Iraknak kötelessége lett volna tájékoztatnia a világszervezetet, hogy pilóta nélküli repülőgéppel rendelkezik. Blix New York-i sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva közölte, hogy az ilyen távirányítású repülőgép birtoklását el kellett volna ismernie Iraknak, de ezt nem tette meg. Blix szerint a 7,45 méter szárnyfesztávolságú repülőgép jellemzőinek további tanulmányozására van szükség, hogy levonják a végleges következtetéseket. Véleménye szerint ugyanakkor nem lehet azt mondani, cáfolhatatlan bizonyíték került elő arra, hogy Irak nem hajlandó a világszervezet által megkövetelt együttműködésre és nem teljesíti a BT határozatait. Blix azt is bejelentette: már a jövő héten a Biztonsági Tanács elé terjeszti újabb jelentését, amelyben összefoglalja, mit is kell tennie Iraknak a leszerelés keretében. (m, t)