Akiknek nem kell az alkotmány, azok lépjenek ki az unióból?

Berlin. A jubileumi csúcstalálkozó utáni napon, hétfőn ismét az unió előtt álló feladatokra figyelmeztetett Angela Merkel. A német kancellár asszony a ZDF közszolgálati televízióban mindenekelőtt az alkotmányos válság megoldását sürgette. Ezzel kapcsolatban egyébként a Berlini Nyilatkozat egyfajta kompromisszumot tükröz: nem említi szó szerint az alkotmányt, ugyanakkor azt hangoztatja: az uniót a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megújított, közös alapra kell helyezni.

Új szerződéses alapok

Merkel a korábbi tervezeten alapuló alkotmány elfogadásának elkötelezett híve. Ezúttal is azt hangoztatta, hogy a szervezet hatékony működése és a szükséges intézményi reformok érdekében mindenképp új szerződéses alapok kellenek. A kancellár asszony elismerte, hogy ehhez rendkívüli erőfeszítésekre, továbbá jó szándékra van szükség. Ugyanakkor azt hangoztatta: ha mindez nem sikerül, az hatalmas kudarc lenne, s az uniót súlyos helyzetbe sodorná. Új alapszerződés nélkül az EU képtelen lenne arra, hogy a legfontosabb kérdésekben határozott döntést hozzon – mondta, s elsősorban a további bővítést, valamint a közös energiapolitikát említette.

Másképp kellene nevezni

A vélemények sokszínűségét jól jelzi, hogy új szerződést sürgetett Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke is, hangoztatva ugyanakkor, hogy azt nem alkotmánynak kellene nevezni, s abban – mint fogalmazott – az eddiginél jobban figyelembe kellene venni Európa állampolgárainak legalapvetőbb érdekeit. Ily módon pedig némileg ellentmondott saját főnökének, José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, aki Berlinben is az alkotmány mellett emelt szót.

Ezzel szemben az Európai Parlament egyik korábbi elnöke, Klaus Hänsch ugyancsak hétfőn valóságos hadüzenetet intézett azokhoz az országokhoz, amelyek ellenzik, hogy az uniót új szerződéses alapokra helyezzék. A német szociáldemokrata politikus egészen odáig elment, hogy a szóban forgó államokat arra szólította fel: amennyiben elutasítják az alkotmány lényegét, s ezzel kapcsolatban azt, hogy az uniót megújított, közös alapokra helyezzék, jobb lenne, ha megfontolnák az EU-ból történő kilépés lehetőségét. Hänsch csak Nagy-Britanniát nevezte meg, nem említette viszont Csehországot és Lengyelországot, azt a két országot, amelynek vezetői már a Berlini Nyilatkozat elfogadásának napján közvetve megerősítették, hogy elutasítják az alkotmányt, s különösebben nem támogatják a dokumentum által említett, határidőként 2009-et meghatározó szerződéses menetrendet sem.

Irreális az időpont

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a nyilatkozatban említett 2009-es időpontot úgy értelmezte, hogy addigra nem pusztán az új megállapodásnak kell megszületnie, de azt ratifikálniuk is kell a tagállamoknak. (Merkel előzőleg arról is beszélt, hogy a következő, portugál elnökség alatt, azaz 2007 második felében már össze is hívhatnak egy kormányközi konferenciát az alkotmány ügyének megtárgyalására, a szükséges döntések meghozatalára.) Velük szemben Lech Kaczynski lengyel államfő azt nyilatkozta, hogy szép célkitűzés lehet a szerződés elfogadtatása még 2009 előtt, de neki ez irreálisnak tűnik. Szerinte valószínűbb, hogy a 27 tagállam 2009-ig egyetértésre jut magáról a szövegről, s a szerződés csak 2011-ben léphet majd életbe.

Ismét a nulláról indulni

A tegnapi cseh médiumokban is visszaköszönt Václav Klaus államfő euroszkepticizmusa. A Lidové noviny szerint Klaus és a cseh kormány elérték, amit akartak. A nyilatkozat nem foglalkozik az európai alkotmánnyal, s kompromiszszumos lett. Prága számára ez a kompromisszum elfogadható volt. A Mladá fronta Dnes a csúcs után megállapítja: minden jel arra vall, hogy az unió most fennállásának legmélyebb válságát éli. „Hiányzik a közös megegyezés arról, hogy a bonyolult és nehézkes kolosszus milyen irányban mozduljon tovább.” A Hospodářské novinynek Alexander Vondra, az európai ügyekért felelős kormányfőhelyettes azt mondta, az európai alkotmányról szóló tárgyalásokat a berlini csúcs semmivel sem vitte előbbre, s a döntő dolgokról tartandó vita a következő időszakra maradt. Kijelentette: Csehország azt tartaná a legjobbnak, ha az európai alkotmányról szóló tárgyalások újra elölről, a nulláról kezdődnének, és a végső dokumentumban pontosan meg lennének határozva a nemzeti, illetve a közös szervek hatáskörei. Ez Prága számára elfogadható lenne még annak árán is, hogy ilyen esetben a közös szervekben természetesen a kisebb államok szerepe is csökkenne a maihoz képest. (mti, t, ú)