A síita tudósok is lenézik

Bagdad. A véres iraki összecsapások forrásának tartott síita hitszónok, Muktada asz-Szadr konok tekintetű, testes fiatalember. Szaddám bukása óta a jövő vezetőjének ajánlkozik, és fundamentalista istenállamot akar létrehozni Irakban. Ez az eszmény a zömében Bagdad szegénynegyedeiben és a déli városokban élő fiatal követői számára meggyőző ellenmodell az iszlám színezetű demokratikus-pluralista rendszerrel szemben, amelyet az USA által beiktatott átmeneti kormányzótanács pártfogol. Asz-Szadr életéről a nyilvánosság keveset tud. Korát 28-29 évre becsülik, hívei azonban kitartanak amellett, hogy már 30 éves is elmúlt. Ellenlábasai előszeretettel terjesztik róla: szándékosan öregíti magát, hogy nagyobb tisztelet övezze. A meggyőző erő és a szónoki képesség nem erőssége. Beszédeit gyakran olvassa fel monoton hangon, hallgatóságára csak ritkán pillant fel. Politikai súlyát származásának köszönheti. Apja, Mohammed Szadik asz-Szadr nagy tekintélynek örvendő ajatolláh volt, aki nem hajolt meg Szaddám Huszein előtt. A rezsim ügynökei 1999-ben meggyilkolták. Az ifjú Szadr örökölte az apját támogató jótékonysági alapítványok hálózatát is, amelyen keresztül a szegényebb sorsú vagy nélkülöző síiták körében növelheti népszerűségét. A vezető réteg ugyanakkor nem tekinti egyenrangúnak. A nedzsefi Hauza Ilmíjának, a síiták irányadó papneveldéjének tudósai lenézik, jóllehet az apja iránt érzett tiszteletből ezt nyilvánosan nem mutatják. Úgy gondolják, hogy Muktadát még az ajatolláh rang sem illeti meg, és túlságosan fiatal ahhoz, hogy vezetői igényekkel lépjen fel. Asz-Szadr ellen elfogatóparancs van érvényben.