Vitáztak az EB elnökjelöltjei

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel. Másfél órás vitában csaptak össze csütörtök este Brüsszelben az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek. Az elsőként megszólaló belga liberális Guy Verhofstadt szerint az embereknek a jövő héten arról kell dönteniük, hogy visszalép-e Európa a nemzetállamok irányába, vagy halad tovább a mélyebb integráció felé. Az Egyesült Európai Baloldal görög jelöltje, Alexisz Ciprasz annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell térnie a szolidaritás alapértékéhez, és véget kell vetni a megszorításoknak. Az Európai Néppárt részéről a luxemburgi Jean-Claude Juncker a mesterséges megosztottság felszámolását és a pénzügyi fegyelem betartását hangsúlyozta. A német Martin Schulz, az európai szocialisták csúcsjelöltje egy olyan igazságos és méltányos Európa képét vázolta fel, amely a hétköznapi emberek érdekeit helyezi a középpontba. A zöldek részéről a szintén német Ska Keller egy másfajta Európát ajánlott, amely jobban törődik az emberekkel, mint a bankokkal, fellép a klímaváltozás ellen, és amely a szolidaritás és a demokrácia, a nép Európája.

A vitában minden politikus minden kérdésre egy-egy percet kapott. Az egyik téma a fiatal munanélküliek helyzete volt. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni. Martin Schulz úgy véli, olyan rendszert kellene teremteni, amelyben a kis- és közepes vállalkozások könnyebben jutnának hitelhez. Juncker szerint túlzott megszorítás nélkül, de fenn kell tartani a pénzügyi fegyelmet, emellett lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak és vállalhassanak munkát. Úgy véli, a digitális szektor több millió állást teremthet, ha létrejön az egységes piac ezen a téren. A liberális Verhofstadt szerint az egységes piacot újabb szektorokra kell kiterjeszteni.

Szóba került az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemény szankciókat sürgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebből ért. Ciprasz szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, és párbeszédre szólított fel az EBESZ-en keresztül. Ska Keller arról beszélt, hogy helyesek a szankciók, és le kell állítani a fegyverszállításokat Oroszországnak, továbbá meg kell szüntetni az energiafüggőséget. Juncker szükség esetén szigorítaná a szankciókat, a háború elkerülése érdekében. A szocialista Schulz a jövő vasárnapi elnökválasztás szerepét hangsúlyozta, mert az új elnök Moszkva számára is elfogadható tárgyalópartner lehet.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament először választja meg az Európai Bizottság elnökét. (MTI, dp)