Az üzletláncokra csap le a kormány szigora

A szlovákiai élelmiszerstratégia egyik központi eleme, hogy uniós viszonylatban is alacsonynak mondható az ország önellátásának a mértéke. A Szlovák Agrárkamara (PKS) egyik kimutatása szerint 2023-ban a hazai eredetű élelmiszerek aránya mindössze 41,7 százalékot tett ki a boltokban – ami csökkenésnek mondható az előző évhez képest és jóval kisebb arány, mint más országokban a régióban. Ahogy arra Richard Takáč miniszter is rámutatott a lapunknak adott beszélgetésében, összehasonlításképp Magyarországon kétszer annyi, csaknem nyolcvan százaléknyi a hazai eredetű élelmiszerek aránya. Ezt a tényt a legtöbb kormány regisztrálja, de hatékony megoldások még nem születtek az arányok javítására.

A kormánykoalíció a 2023-ban elfogadott programjában több intézkedést is kilátásba helyezett az élelmiszeriparban. Rövid távon a vonatkozó jogszabályok átvizsgálását és az uniós intézkedésekből fakadó kötelezettségek megnevezését jelölte ki célul, középtávon a tisztességtelen üzleti gyakorlat elleni fellépést és az ellenőrzés megerősítését tartotta fontosnak, hosszú távon nem esett szó az élelmiszerekkel kapcsolatos stratégiáról. Márciusban még úgy tűnt, hogy a minisztérium maga is mérlegeli az opciókat, Takáč az interjúban konkrétumok nélkül arról beszélt, hogy a földművelési tárca konzultálhat az üzletláncokkal, de nagyobb nyomást is kifejthet rájuk. Mostanra kiderült: a nyomás egészen biztosan nagyobb lesz, már júliustól.

A szlovákiai élelmiszerüzletek első körben két területen számíthatnak változásra: növekszik az ellenőrzések intenzitása, de nagyon valószínű, hogy újabb adóterhekkel is sújtják az ágazatot. Mindkét intézkedés összhangban van a Smer és az SNS korábbi kijelentéseivel. Robert Fico miniszterelnök már 2017-ben is kiemelt témaként kezelte a nyugati és keleti uniós piacokra jutó élelmiszerek kettős minőségét, az SNS pedig előszeretettel beszélt a véleményük szerint aránytalanul nagy árréssel dolgozó üzletláncok megadóztatásáról.

Az ellenőrzéseket lebonyolító Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) hatásköreit egy törvényváltoztatással július elsejétől módosították: a testület korábban csak az élelmiszerek higiéniájával kapcsolatban vizsgálódhatott, de a tárca tervei szerint a későbbiekben már évi két alkalommal több tucatnyi árucikk minőségét is össze fogja hasonlítani az osztrák és a szlovák üzletekben. Korábban két felmérés, egy 2011-es fogyasztóvédelmi kutatás és az ŠVPS rendkívüli, 2017-ben készített elemzései kimutatták a minőségi különbséget a szlovák és az osztrák piacra dobott élelmiszerekben. Az összehasonlítások szerint az azonos néven forgalmazott termékek csaknem kétharmada eltér – a szlovák piacra jut a gyengébb minőségű élelmiszer, amely állagában vagy összetételében is eltér az Ausztriában forgalmazott termékektől. Érdekesség, hogy az Európai Bizottság a saját hatáskörében is vizsgálta a kettős élelmiszerminőséget, de arra jutott, hogy a probléma nem számottevő. Takáč és Fico az ellenőrzések első körét követően, leghamarabb valószínűleg késő ősszel huzakodhat elő a problémával – ha az ŠVPS ellenőrei valóban találnak különbségeket a „nyugati” és „keleti” piacon megjelenő élelmiszerek között.

Az ellenőrzések gyakorisága és a büntetések nagysága a hagyományosak mondható problémák kapcsán is emelkedik. Mint arról lapunk korábban is beszámolt, a higiénikusok csak júniusban 223 ellenőrzést tartottak és az esetek több, mint felében hiányosságokat is találtak. Takáč szerint az eredmények „aggasztóak”, az ŠVPS pedig csaknem egymillió euróra büntette az élelmiszerboltokat. Az egyik, látványosan rosszul végződött ellenőrzések szlovákiai magyar vonatkozása is van: a dunaszerdahelyi Tescót egy rutinellenőrzés után július 22-én bezárták a rágcsálók miatt, a hipermarket csak egy nappal később nyithatott ki újra.

Az üzletláncok megadóztatásával kapcsolatban egyelőre csak tervek léteznek. Az SNS a földművelési tárcától várja el egy adószigorítási koncepció kidolgozását, a költségvetési hiányból a kormány különböző intézkedésekkel 1,5 milliárd eurót próbál meg lefaragni. Az SNS először 2019-ben próbálkozott az üzletláncok megadóztatásával, az úgynevezett „szupermarketadó” a kiskereskedelmi láncok bevételének nettó 2,5 százalékára vonatkozott – amíg az Európai Bizottság vizsgálatának hatására néhány hónap után vissza nem vonták a tervezetet. Az ellenzék akkori kritikája szerint az üzletláncok az adót azonal beépítették az áraikba, a fogyasztókra terhelve a költségeket.