Nyilvános az orvosok támogatása

Pozsony. Még néhány hét, és pontosabb képet alkothatunk a gyógyszercégek és az orvosok közti marketingkapcsolatról. Az új szabályozás szerint a gyógyszercégeknek július végéig nyilvánosságra kell hozni, hogy kinek milyen szponzori támogatást adtak.

Az egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai jelenleg 2014-esek, ezek azt mutatják, hogy a gyógyszercégek összesen több mint 32 millió eurót fordítottak marketingkiadásokra. Az összeget az egyes gyógyszercégek jelentései alapján állították össze. „Sajnos az egyes jelentésekből nem lehet egyértelműen azonosítani a kiadásokat – magyarázta lapunknak adott válaszaiban az egészségügyi minisztérium. – Az új szabályok azonban egyértelműek, lehetővé teszik a pontosabb azonosítást.” A tavalyi támogatások esetében a cégek még nem hozhatták nyilvánosságra a szponzortámogatásban részesített orvosoknak vagy intézményeknek a nevét, ha ehhez nem járultak hozzá. Az idén januártól érvényes szabályok szerint azonban már nincs szükség beleegyezésre a támogatottak nevének nyilvánosságra hozatalához.

Több gyógyszercég azonban már idén nyilvánosságra hozta a tavaly támogatottak nevét, de csak azokét, akik ebbe beleegyezésüket adták. Az Innovatív Gyógyszeripari Cégek Szövetsége (AIFP) 26 tagszervezetének adatait hozta nyilvánosságra. Ők 2015-ben összesen 26,4 millió eurót költöttek kutatásra, fejlesztésre, képzésre és tanácsadásra. A legnagyobb összeg ebből a kutatás és a fejlesztés, amely csaknem 17,5 millióba került, a képzések támogatására 4,4 millió eurót fordítottak, és ugyanennyit költöttek tanácsadásra is. Az AIFP képviselői szerint az adatok nyilvánosságra hozatalával a cégek és az orvosok iránti bizalmat akarják erősíteni. „Az egészségügyi dolgozók és a gyógyszeripar régóta dolgozik azon, hogy a betegek modern és biztonságos gyógyszereket kapjanak. A támogatások nyilvánosságra hozatalával akarjuk erősíteni az emberek bizalmát” – állítja Branislav Budke, az AIFP felügyelőtanácsának az elnöke.

A velük kapcsolatban álló orvosok 70 százaléka egyezett bele abba, hogy nyilvánosságra hozzák, mekkora értékben kaptak nem pénz jellegű támogatást, tehát például részvételt szakmai kongresszusokon. A pénzbeli támogatásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalával azonban csak az orvosok 30 százaléka értett egyet.

Az adatbázis hátránya, hogy csak az egyes gyógyszergyárak jelentéseiben lehet keresni, nincs egységes adatbázis. Nehézkes például annak összehasonlítása, hogy egy orvos vagy intézmény kapott-e támogatást több cégtől is. Az orvosszervezetek képviselői szerint azonban szükség van az orvosok képzésére, amely például a gyártók által szervezett konferenciákon történik. Az orvosoknak ugyanis 5 év alatt 250 kreditpontot kell képzésből összegyűjteni, ám ennek a költségét senki sem fedezi nekik. Egy óra képzésért kapnak egy kreditet.

Az orvosoknak nyújtott támogatások gyakorlatilag a nullától a több ezer eurós tételekig terjednek. A Bayer gyógyszergyár például közel 200 ezer eurót költött erre a célra, az orvosok jellemzően néhány száz eurótól egészen néhány ezer euróig terjedő összeget kaptak. A konferenciák mellett a gyógyszergyárak fizetnek azért is, hogy az orvosok információkkal szolgálnak az általuk gyártott gyógyszerek alkalmazásáról. Néhány kórház több tízezer eurós szponzori támogatást kapott.