Felmerülhet a kérdés, vajon nem naivitás-e elvárni gyermekeinktől, hogy minél több klasszikust olvassanak el, kedvvel vegyék a kezükbe a sokszor csak nehezen befogadható, ám valódi műélvezettel kecsegtető irodalmi műveket, ha nagy részük egészen egyszerűen nem tanult meg helyesen olvasni.
Nem értik, amit olvasnak
A diákok egynegyede nem érti, amit olvas, a szövegértelmező képességük meglehetősen gyatra. A tanulók felkészültsége ráadásul szorosan összefügg családjuk szociális helyzetével és szüleik képzettségével, derül ki az OECD-országokban és partnerállamaikban, a tizenöt éves tanulók körében végzett vizsgálat legutóbb közzétett eredményeiből. A felmérés arra is rámutatott, a szlovákiai diákok tanulmányi eredményeit jelentősen befolyásolja a szülők végzettsége, képzettségi szintje. Sok múlik tehát a szülői példán, így aztán nem feltétlenül a tanár hibáztatható, ha a gyerek nem tanul jól vagy nem olvas eleget, esetleg éppenséggel semmit.
Felmérések szerint egyébként a mai gyerekek és a fiatalok legalább 40%-ban kevesebbet olvasnak, mint az azonos korosztály tagjai tíz évvel ezelőtt. Az irodalmi tájékoztató központ statisztikái alapján a nyolcadik osztályos tanulók többsége olyan háztartásban él, ahol a családi könyvtár legfeljebb 26-100 kötetből áll. Mindössze 12 százalékuk él olyan családban, ahol otthon a könyvespolcon kétszáz kötetnél is több sorakozik, az európai átlag ezzel szemben 20 százalék. (-cz-e)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.