Nem elég magyarnak lenni

Hunčík: „A hatáskörökkel tudni kell élni.” Hány jelölt felkészítését vállalták?

Öt csoport indítására kaptunk pénzt, ami 75 jelöltet jelent. Három magyar és két roma csoportot terveztünk, és meglepődve tapasztaltuk, hogy a romák körében sokkal nagyobb volt az érdeklődés. Két roma csoport elvégezte a 60 órás, két hétvégére besűrített tréninget, míg magyar jelöltekből csak egycsoportnyi jött össze. Tehát még két csoportot indíthatnánk, viszont csak öt jelentkező van.

Talán nem tudnak róla azok, akiknek szól?

Pedig értesítettük az MKP vezetőségét, meghívókat küldtünk szét, és 200 plakátot ragasztottunk ki a községi hivatalokban.

Akkor mégis, mi lehet az alacsony érdeklődés oka?

Szép dolog, hogy van MKP, egy egységes magyar párt, de az egypártrendszer összes hátránya is megmutatkozik. Azoknak, akik felkerülnek az MKP listájára, tulajdonképpen biztos helyük van, befutónak számítanak a magyar többségű helységekben. Ha valaki helyi szinten ki tudja lobbizni, hogy ő legyen a jelölt, már semmi mással nem kell foglalkoznia, nem veszi a fáradságot, hogy képezze magát. Nem kimondottan generációs probléma ez, hanem a kényelem, a tunyaság, a biztonságérzet okolható érte. ĺgy ezek az emberek gyakorlatilag bebetonozzák magukat.

Pedig egy kisebbségi politikusnak sokféle helyzetre fel kell készülnie.

Pontosan. Egy kisebbséginek mindig fokozottan kell ügyelnie arra, hogy jól tudjon kommunikálni, hiszen a kisebbség eleve hátrányos helyzetben van, a kisebbséget eleve gyanú övezi, mindig gyanúsítják. A kisebbségi politikus ezt a hátrányát csak azzal tudja ellensúlyozni, ha megtanulja a jó kommunikáció, a jó fellépés szabályait.

Mivel nincs, versenyhelyzet, nincs konkurencia, nincs ami erre ösztönözze őket?

Ez az egypártrendszer egyik hátránya. Viszont ha a párt tudatosítja ezt, a legfelsőbb vezetőségnek lépnie kell.

Megoldás lehet, hogy feltételként szabják meg: csak az lehet jelölt, aki elvégez egy hasonló tanfolyamot?

Meg lehet valósítani azt is, hogy az MKP vezetősége azt mondja, nem támogatja azt, aki nem vesz részt egy képzésen. Ha bekerült a feltételek közé a magyar keresztnév, a magyar iskolába járó gyerekek...

...ez is lenne olyan fontos feltétel.

ĺgy van. Nem elég csak magyar iskolába járni, a magyar keresztnév és a magyarigazolvány, hanem megfelelő képesítésre is szükség van. Az, hogy valaki nyolc évig polgármester volt egy olyan településen, ahol nem volt konkurenciája, semmit nem ér. Egyre több hatáskör kerül az önkormányzatokhoz, melyek súlya és szerepe egyre nagyobb lesz. A hatáskörökkel pedig tudni kell élni. Nem elég a szakmai és a jogi képzettség, megfelelő személyiségszerkezetű, fellépésű, kommunikációs képességű emberek kellenek.

Azt hihetnénk, az MKP-nak is érdeke, hogy csak rátermett embereket jelöljön a helyhatósági választásokon.

Ha a párt legfelsőbb vezetőit – akiknél ugyancsak több hiányosságot láthatunk a tévészereplések alkalmával az öltözködésük, viselkedésük, beszédstílusuk terén – nem érdekli ez, a helyi vezetőket sem fogja érdekelni. Kérdés, hogy elég lesz-e magyarnak lenni négy vagy tíz év múlva. Mit fog jelenteni a magyar közösség politikai és társadalmi képviselete szempontjából, ha a tehetséges fiatalok, akiket elriaszt, hogy úgysem tudnak bekerülni a lobbiba, más párt után néznek? Az idősek pedig ezzel a bebetonozó taktikával nemhogy újat tanulnának, hanem mindent elfelejtenek.

Hasznára lehet az ilyen ember a falunak, amelynek az élére megválasztották?

Kérdés az is, hogy ezek az emberek meddig tudnak hatékonyan vezetni egy közösséget, meddig tudják a közösség érdekeit hatékonyan képviselni.

Mi lehet az oka annak, hogy a romák többen jelentkeztek a tanfolyamra?

Megértették, hogy ma ilyen típusú képzések nélkül nem lehet labdába rúgni. Még pár év, és tényleg az fog dönteni egy helyhatósági választáson, hogy ki tud jobban, hatékonyabban kommunikálni, fellépni, kinek van szélesebb eszköztára.

Érdekes, hogy ezt a romák megértik, a magyarok pedig nem.

Igen, mert nagyon tevékeny roma vezetők vannak, akiket hajt az ambíció, ezért mozgósítják saját embereiket.

Mit tanulhat meg a tanfolyamon a helyhatósági választásokon indulni kívánó jelölt?

Felkészítjük a nyilvános beszédre, megtanítjuk kommunikálni és arra, hogyan kell egy beszédet megszerkeszteni és helyesen előadni. Kamera előtt gyakoroljuk, hogyan kell interjút adni, de öltözködési tanácsokkal is ellátjuk. A résztvevőkkel átvesszük a protokoll-előírásokat is, vagyis azt, hogyan kell viselkedni gyűlésen, fogadáson, díszebéden.

Azok, akik elvégezték a tanfolyamot, milyen véleménnyel voltak?

Nem akarták abbahagyni. Szeretnék folytatni akár úgy is, hogy megfizetik a képzést.

Meddig lehet még jelentkezni, és mikor indul a következő csoport?

A hét végéig még lehet jelentkezni a tanfolyamra, amely Dunaszerdahelyen lesz, két hétvégén – péntek délutántól vasárnap délig. Az érdeklődők a 031/ 5515-7268-as telefonszámon vagy a marai@ marai.sk e-mail címen jelentkezhetnek.