Nem csak a fociról szól a siker

A magyar válogatott csoportelsőként jutott a legjobb tizenhat közé a futball-Eb-n: sokak szerint ez az esemény jelentőségében felér a rendszerváltással. Mi minden változhat a magyar társadalomban?

Pozsony. A társadalmi közhangulat a magyar szurkolói kultúra változásával is jár. A korábbiakkal ellentétben például egyáltalán nem örvendenek széles körű népszerűségnek a gyűlöletkeltésen alapuló szurkolói rigmusok, véli Hegedűs Henrik sportújságíró. „A szurkolóknál is megfigyelhető az önreflexió. Egy-egy meccsre körülbelül harmincezer magyar megy ki, ebből 200–500 olyan szurkoló, akiknek a viselkedése megkérdőjelezhető” – állítja Hegedűs, hozzátéve, egy ekkora csoportban mindig megtalálhatunk egy ilyen méretű szélsőséges kisebbséget. A pozitív szurkolói hozzáállás egyik példája volt az a mackónadrágos kezdeményezés, amelynek keretén belül Király Gábor kapus előtt tisztelegve mackónadrágban mentek a szurkolók munkába, iskolába. Kérdés, mennyi marad meg ebből az örömből a nemzeti bajnokságban, mondja Hegedűs, aki szerint van rá esély, hogy a magyar klubfutball népszerűsége is nőhet.

A társadalmi-szociológiai hatáson túl gazdasági vetületekkel is számolnunk kell. „Számos kimutatás készült arról, hogy az emberek ilyesfajta jóérzése, önbecsülése pozitív hatással van a termelékenységre, fogyasztásra, ami a GDP növekedésében is megjelenik – állítja Szabados Gábor sportközgazdász. – Ami azonban gazdaságilag egyértelműen nyomon követhető lesz, hogy a futball mint iparág mennyit tud profitálni a sikerből, hogyan tudják növelni piaci bevételeiket a klubok, fog-e nőni a nézőszám vagy a valódi üzleti alapú szponzorációs megállapodásaik mértéke.” A válogatott sikerének jelentős hatása lehet az országimázsra is, például a magyar szurkolói lelkesedés kapcsán, tette hozzá Szabados, ennél azonban fontosabb, hogy a magyar futball visszakerült a térképre. Mennyire lesz hosszú távú ez az eufória? „A lényeg az lenne, hogy sikerüljön megtartani és hasznosítani ezt az érzést. A magyar futball körül mindig volt egy negatív közhangulat az elmúlt időszakban, ezt most meg lehet fordítani. A válogatott ilyen szempontból eddig sem volt rossz helyzetben, a kérdés, hogy a magyar klubfutball megítélésén hogyan lehet javítani” – mondta Szabados.

A reakciók persze ezúttal sem teljesen egyöntetűek, az eredmények fogadtatása gyakran ellentmondásos: a magyar kormánnyal szembehelyezkedők egy része kivonja magát az össznépi mámorból. „A fő gond, hogy a futball annyira átpolitizálódott az Orbán-kormány politikája miatt, hogy sokak szerint most sem lehet csak a futballról beszélni” – véli Kiss Tibor Noé sportújságíró, publicista, aki szerint viszont az alapvető társadalmi megosztottságot a mostani eufória sem fogja semlegesíteni, az alapvető ellentétek megjelennek ebben a kérdésben is. „Akik számára például ijesztő tud lenni ez a tömegpszichózisként is értelmezhető eufória, azok is indokolhatják a véleményüket például a szurkolói szélsőségességről megjelenő videókkal” – mondja Kiss Tibor Noé, hozzátéve, ez az eredmény segíthet túllépni a magyar sport eddigi hibáin. „Az elmúlt harminc évben visszatérő tapasztalatom, hogy a magyar futballal nincs mit kezdeni, mert olyan szinten áthatja a hazugság és a korrupció, hogy nem lehet komolyan venni. Ez is a sikertelenség oka volt. Most bebizonyosodott, egy másfajta szemlélettel sikert érhetünk el, ez példaértékű lehet” – mondta Kiss, aki szerint ugyanakkor a helyén kell kezelni az eseményeket. „Egyszerre felszabadító és szokatlan is ez az élmény, szerintem a lényeg, hogy sikert értünk el, örülhetünk a magyar góloknak, és a feladatunk az lesz, hogy az Eb után megvizsgáljuk, mitől lett sikeres a fociválogatott, és ezt a mintát lemásoljuk más területeken is” – véli Kiss.