Közös ügy a bűnözés elleni harc

Salgó László és Anton Kulich a szerződés aláírásakorTASR-felvéteMárcius 11-ig az emberek százainak életét kioltó terrortámadások valami távoli dolognak, egzotikus külpolitikai híranyagnak tűntek. Madrid óta viszont új időszámítás kezdődött Európában, a terrorizmus „berobbant” az Európai Unióba, melynek alig pár hét múlva a tagjai leszünk. Megmutatkozik ez az újfajta fenyegetés a szerződés szövegében?

A szövegezés nem, de a tartalom és az üzenet egyértelműen abban az irányba mutat, hogy a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság egyaránt érdekelt a terrorizmus visszaszorításában, és ebben az egymásrautaltságot, az együttműködést, a közös információcserét hangsúlyoztuk. Tehát a tartalmi üzenet egyértelműen ez. A magyarországi Nemzetbiztonsági Kabinet megállapítása szerint Magyarország ebben a pillanatban nem cél-, hanem logisztikai háttérterülete a terrorizmusnak. A terrorizmusnak Magyarországon sem etnikai, sem faji, sem vallási, sem politikai, sem történeti gyökerei nincsenek, szemben néhány országgal, ahol évtizedes gyökerei vannak az etnikai, a vallási, a szeparatista, vagy egyéb, föld alá kényszerített érdekmegnyilvánulásoknak; ahol évtizedek alatt földalatti terrorszakértők képződtek az élet iskoláiban. Ennek nincs gyökere hazánkban. De a hatások, melyek a nemzetköziség, a globalizáció, a határok megnyitása, az uniós tagság és a világ zsugorodásából adódnak, azok egyértelműen megjelennek nemzetközi vonatkozásban, egy fokozott terrorfenyegetettség szintjén. Nekünk az az érdekünk és célunk, hogy olyan sűrű hálót szőjünk a Magyar Köztársaság köré, amilyen sűrűt csak lehet, a terrorizmus megelőzése, megszakítása, az állampolgárok biztonságérzetének növelése érdekében. Ehhez belső intézkedésekre, a szomszédos országokkal való bilaterális együttműködésre, és multilaterális összefogásra is szükség van. És ebben nagyon fontos közös érdekeltségünk van a szlovák rendőrséggel.

Egy másik átfogó probléma térségünkben a kábítószer-kereskedelem. Szlovákiában a Jaroslav Spišiak által vezetetett Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal gyakran csap le drogterjesztő csoportokra. Ezek nagy rész Afganisztánból Albánia érintésével hozza be a drogot, a Balkán-útvonalon. Tehát az „anyag” Magyarországon keresztül jut el Szlovákiába. Ez azt jelenti, hogy az itteni szervek szemfülesebbek lennének? Milyen az együttműködés a két ország rendőrsége között a drogellenes harc terén?

A kábítószer Magyarországon is komoly problémát jelent, azonban nem állítanám, hogy rendőrségünk passzívabb lenne ezen a téren a szlovák kollégáknál. A magyar közvélemény naponta értesülhet sikeres rendőri akciókról, melyek a kábítószer-bűnözéssel függnek össze, vagy a magyar rendvédelmi szervek – a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség – tevékenységével, amelyek transzportokat a határokon tartóztatják fel. Tehát azt gondolom, hogy a magyar rendőrök nagyon eredményesek a kábítószer elleni küzdelemben. Ugyanakkor, mivel a Balkán-útvonal az ismert politikai események kapcsán a nyolcvanas évek végétől, kilencvenes évek elejétől valóban keresztülmegy Magyarországon, különleges figyelmet kell fordítanunk a felderítésre. Ez a szakmát nézve egy titkos együttműködés, ennek nagyon kis része nyilvános. Azt azért el lehet mondani, hogy a magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni hivatala, és a hasonló szlovák rendőri szervek napi kapcsolatban állnak egymással. A legtitkosabb operációk is működnek, érvényben vannak a két ország között; gondolok itt a fedett nyomozókra, a határon túli, védett szállítmánykísérésre, illetve a határon túli megfigyelésre. Tehát a legfontosabb szakmai intézkedések is foganatosítva vannak annak érdekében, hogy az együttműködés jó legyen, hogy közösen tudjunk fellépni ez ellen a jelenség ellen, ahol csatákat ugyan lehet nyerni, de a háborút még egy országnak sem sikerült megnyernie.

Magyarországon a rendőrség szerkezetében július 1-től lényeges változás következik be. Megkezdi működését a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság bázisán felállított, magyar FBI-ként emlegetett Nemzeti Nyomozóiroda. Az intézményt még létrejötte előtt többen bírálták, amiatt, hogy a városi vagy megyei rendőrkapitányságoktól elveheti, és indoklás nélkül saját hatáskörébe vonhatja bizonyos bűnügyek vizsgálatát. Ön hogy látja ennek a kiemelten fontos rendőri szervnek a helyzetét?

Az egyes ügyek saját hatáskörbe vonása szakmai kérdés. A Nemzeti Nyomozóiroda felállítása egyszerre szolgálja az uniós sztenderdizációt, a kapcsolódási pontok pontos definiálását, kialakítását, és azt a magyar bűnüldözési érdeket, amely arról szól, hogy azokat az ügyeket, amelyek a szervezett bűnözéssel kapcsolatosak, így a társadalom nagy nyilvánossága elé tartoznak, átlátható módon vizsgálja egy olyan szervezet, ahol a legjobb klasszifikációval rendelkező rendőrök nyernek elhelyezést.