Kotleba-ellenes megyei választási reform

Pozsony. Marian Kotleba megyei elnökké való újraválasztása elleni intézkedésként szolgálhat az a terv, amelyet Martin Glváč (Smer) vetett fel a koalíciós tanács ülésén. Glváč szerint egykörössé kell tenni a megyei választást, és össze kell hangolni a helyhatósági választással.

A megyerendszer túlságosan idegen az állampolgároktól – ez a megállapítás sokszor sokaktól elhangzott a legutóbbi, 2013-as megyei választások után, amelyeken mindössze 20,11%-os volt az országos részvétel. Az alacsony részvétel mellett akkor Marian Kotleba szélsőjobboldali politikus Besztercebánya megye elnökévé való megválasztása keltett felháborodást – az esetre mint a szélsőséges politika előretörésének példájára nemzetközi szinten is felfigyeltek; ez volt Kotleba első valódi politikai sikere. A megyerendszer ügye régóta problematikus pontja a szlovákiai politikának, és bár időről időre felvetődik a reform szükségességének gondolata, általában egyéb kérdések felülkerekednek. Alighanem így lesz ez a jelenlegi választási időszakban is.

Megyei dilemma

A szlovákiai magyar politizálásnak különösen traumatikus pontja a megyerendszer, hiszen a megyék jelenlegi kialakítása gyakorlatilag mindenhol kisebbségbe kényszeríti a magyarokat az országban, még a tömbmagyar területeken is, ráadásul a megyék egyáltalán nem követik a történelmi régiók határait. A megyerendszer 2001-es reformja idején az akkori, Bugár Béla vezette MKP először szorgalmazta a magyar többségű, Komárom megyeként emlegetett megye létrehozását, ám végül a koalíciós partnerek által előkészített modellt támogatta. Az utóbbi években Robert Fico rendszeresen felveti a megyerendszer reformjának szükségességét: az ő elképzelése a 3+1 alapú elrendezés, amely egy kelet-szlovákiai, egy közép-szlovákiai, egy nyugat-szlovákiai és egy külön Pozsony megyével működne. Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke korábban azt hangoztatta, a megyék megszüntetése lenne a jó megoldás, kompetenciáikat az állam és a községi önkormányzatok között kellene felosztani. A Híd Polgári víziójában azt olvashatjuk, „elkerülhetetlen a megyerendszer reformja”, és új felosztást szorgalmaznak, amelyben a történelmi régiók hagyományainak figyelembe vételével is számolnak.

Csak választási reform

A márciusban kinevezett Smer–SNS–Híd–Sieť-kormány programja nem számol a megyerendszer reformjával. Bár a Híd „elkerülhetetlennek” nevezi ennek a kérdésnek a megoldását, a koalíció prioritásai közé nem került be a téma. Megegyezés mindössze a megyei választási rendszer megváltoztatásáról születhet, amit Martin Glváč javasolt.

A Híd szerint konkrétumokról még ebben a témában is korai beszélni. „Egyelőre csak általános tárgyalások kezdődtek a koalíciós partnerek között a témában, eddig semmilyen konkrét javaslattal nem állt elő senki – mondta az Új Szónak Nagy András, a Híd szóvivője. – A koalíciós partnerek médiában megjelent javaslatait csak akkor szeretnénk kommentálni, ha a koalíciós partnereknek is bemutatták őket.” A megyerendszer átfogó reformjáról abban az esetben lehetne beszélni, ha az összes koalíciós partner között létrejönne konszenzus, tette hozzá Nagy András.

Az ellenzék nincs elragadtatva Glváč ötletétől. Martin Klus, az SaS képviselője a TASR hírügynökségnek elmondta, nem támogatják a megyei választások egykörössé tételét, mert az elsősorban azt eredményezhetné, hogy a Smer megyeelnökjelöltjei biztosan nyernének, illetve megkönnyíthetné Kotleba helyzetét is. Klus szerint az osztrák elnökválasztás is azt mutatja, a kétkörös modell segíthet a szélsőségesek elleni összefogásban.

Glváč másik javaslata, mely szerint össze kellene hangolni a megyei és a helyhatósági választások rendezését, alkotmánymódosítással volna elérhető, mivel meg kellene hosszabbítani a megyeelnökök és megyei képviselők mandátumát, hogy a 2018-ban esedékes helyhatósági választásokig érvényben maradjon. Az alkotmánymódosításhoz legalább kilenc ellenzéki képviselő támogatására is szüksége volna a kormánynak, ennek megszerzése pedig egyelőre meglehetősen valószínűtlennek tűnik.