Egyre többen aggódnak a nyugdíjak jövője miatt

Évről évre emelkedik azok száma, akik a jövőjük, valamint a majdani nyugdíjba vonulásuk miatt aggódnak. Ezzel párhuzamosan pedig drasztikusan csökken az államba vetett bizalom. Mostanra a szlovákiai lakosok 77 százaléka tart attól, hogy időskorukban az állam képtelen lesz megfelelő jövedelmet biztosítani számukra, a folyósított juttatásból pedig nem tudják majd fenntartani korábbi életszínvonalukat, derül ki a Finax legfrissebb felméréséből. Az adatgyűjtés tanulságai szerint a megkérdezettek kétharmada már abban sem biztos, hogy az ország szociális rendszere bármilyen módon képes lesz gondoskodni róluk életük alkonyán. A polgárok döntéshozókba vetett bizalma pedig mostanra annyira megingott, hogy a válaszadók közel 70 százaléka azt is el tudja képzelni, hogy a második nyugdíjpillérben felhalmozott forrásaik is áldozatul eshetnek a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának.

Jogos aggodalmak

A polgárok spórolással kapcsolatos félelmei egyáltalán nem alaptalanok, mivel a második pillér jelentette „malacpersely” amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kabinetnek pénzre van szüksége. Nyílt titok, hogy Robert Fico miniszterelnök nem túl nagy rajongója a nyugdíjpilléreknek. Bár megszüntetni eddig nem merte őket, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, amikor az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. 

„A költségvetési konszolidáció érdekében hozott döntés mintegy 365 millió eurót irányított át az államkasszába, amely rövid távon, ideiglenesen csökkentette ugyan az elszabadult deficit okozta nyomást, ezt a pénzt azonban az emberektől vették el” 

– összegezte a kormány által okozott károkat Ján Tonka, a Finax személyes pénzügyért és nyugdíjakért felelős szakértője, aki szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben ismét hozzányúlhatnak a pillérrendszerhez.

A rekordok éve

A második nyugdíjpillér a szlovák nyugdíjrendszer azon eleme, amely célja, hogy maguk a dolgozók is saját nyugdíj-megtakarítást halmozzanak fel, és ezáltal az állami nyugdíj mellett egy második bevételi forrással is rendelkezzenek idősebb korukban. A munkavállalók járulékainak egy része nem az államkasszába kerül, hanem egy egyéni számlára, amelyet nyugdíjalap-kezelő társaságok fektetnek be. 

Az így összegyűlt pénz a megtakarító tulajdonát képezi, és annak értéke a befektetések teljesítményétől függően növekedhet vagy csökkenhet. Az idei számok pedig kifejezetten kedvezőek, mivel arról árulkodnak, hogy a második pillér történetének egyik legerősebb évét éli. A 2026-os esztendő első öt hónapjában a rendszerben kezelt vagyon 2,17 milliárd euróval bővült, így a nyugdíj-megtakarítások összértéke június elejére átlépte a 21 milliárd eurót. A növekedés üteme már most felülmúlja a 2025-ös számokat, amikor az éves gyarapodás körülbelül 2 milliárd euró volt. 

Az aktuális adatok láttán a Nyugdíjkezelő Társaságok Szövetségének alelnöke, Vladimír Mlynek máris megjegyezte, hogy az idei a rekordok éve lesz. A második pillér teljesítményét leginkább a globális részvénypiaci fejlemények befolyásolják, a Nyugdíjkezelő Társaságok Szövetsége pedig úgy véli, a pozitív fejleményekhez az alapértelmezett befektetési stratégia bevezetése is hozzájárult, amely eredményeként a megtakarítások egyre nagyobb része került indexalapokba. A szakértők azonban mindenkit óva intenek és arra figyelmeztetnek, hogy ezek a pozitív kilengések, valamint a kiemelkedő hozamok nem tekinthetők új normának. 

„A részvénypiacok emelkedését idővel eleve korrekciók követik, napjainkban pedig számos kockázati tényezővel nézünk szembe, amik negatívan hathatnak a helyzet alakulására. Ide sorolható az amerikai gazdaság esetleges lassulása, a magasabb infláció, a kamatlábak alakulása, valamint a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok újbóli erősödése” 

– mutatott rá Pavel Škriniar, a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója. Véleményét pedig Šimon Pekár, a Finax közgazdásza is osztja, aki szerint a technológiai részvények túlértékeltsége is veszélyforrás lehet.

Hosszabb időtáv

„A második pillér alapvetően egy hosszabb távra szóló megtakarítási forma, így az eredményeit nem érdemes rövid távon értékelni. A lényege pont az, hogy a több évtizedes befektetési időszak alatt a gazdaság és a pénzpiacok növekedése profitot termeljen, így hozzájáruljon a spórolás összegének növekedéséhez. Az ingadozások így azok számára kevésbé fontosak, akiknek még évtizedei vannak hátra a nyugdíjig, mivel a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piacok akár még jelentősebb visszaesések után is képesek voltak helyreállni” 

– magyarázta Šimon Pekár. A kedvező feltételek árnyékában az érdeklődés is folyamatosan nő, a takarékoskodók száma május végére meghaladta a 2,1 millió főt. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, nem szabad kizárólag erre az egy lehetőségre támaszkodni.

Vannak alternatívák

„A jelen gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a lakosok ne csak a pillérekre koncentráljanak spórolás címszó alatt, hanem saját maguk is építsenek nyugdíj-megtakarítást, akár egyéni befektetésekkel, akár az Európai Unió által kínált megoldás, az úgynevezett európai nyugdíj révén. Az utóbbi alternatíva azért is lehet előnyös, mert az európai jogszabályok értelmében ez a megoldás teljesen védve van a nemzeti kormányok beavatkozásaitól” 

– hangsúlyozta Ján Tonka, aki ennek kapcsán megjegyezte, hogy az aktuális becslések szerint mintegy félmillió szlovák él vagy dolgozik az Európai Unió más országaiban, így számukra kifejezetten előnyös lehet az összeurópai alternatíva igénybe vétele.

„A külföldön élő szlovákok százezrei számára egy kizárólag egyetlen országhoz kötött nyugdíjmegoldás egyre kevésbé életszerű. A fiatalok különböző országokban tanulnak vagy dolgoznak, és életük során gyakran költöznek jobb lehetőségek reményében. Számukra előnyös, ha megtakarításaik velük együtt »utaznak«, és egy egységes európai keretrendszerben nem függenek a helyi politikai változásoktól, valamint a szabályrendszerek módosításától” 

– tette hozzá Tonka. A Finax adatai szerint az Európai Nyugdíjprogram népszerűsége egyre nő, mostanra emberek ezrei éltek ezzel a kínálkozó lehetőséggel, és az általuk felhalmozott vagyon értéke már meghaladta a 100 millió eurót. Érdemes azonban megjegyezni, hogy nemcsak a kezelt vagyon összértéke nő, az egyes takarékoskodók számláinak egyenlege is folyamatosan gyarapszik.

Az Európai Nyugdíjprogram jelenleg Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban és Írországban érhető el. Az érintett uniós tagállamok közül ez a megoldás jelenleg a szomszédos Lengyelországban a legnépszerűbb, ahol már közel 10 ezren használják. Ennek egyik oka, hogy Varsó teljes adómentességet biztosít, így a takarékoskodók nem kötelesek 19 százalékos adót fizetni a nyereségük után. A befizetések nagysága között ugyancsak jelentős különbségek tapasztalhatóak, amik feltehetően az egyes országok életszínvonalának számlájára írhatóak. Míg egy átlagos lengyel polgár akár havi 250 eurót is be tud fektetni, addig egy szlovákiai lakos legfeljebb havi 150 eurót tesz az Európai Nyugdíjprogramba, mert ennél nagyobb összeget nem tud nélkülözni. 

(td)