Nem ciszták, hanem anyagcserezavar: új nevet kapott az egyik leggyakoribb női betegség

A közelmúltban a policisztás ovárium szindróma (PCOS) néven ismert betegséget szakmai körökben elkezdték Poliendokrin Metabolikus Ovárium Szindrómának (PMOS) nevezni. A névváltoztatás célja, hogy pontosabban tükrözze a kórkép valódi természetét, a háttérben ugyanis összetett hormonális és anyagcsere-zavar áll és sok betegnél nem alakulnak ki ciszták, ezért a policisztás név félrevezető volt. 

A betegségről

A kórképet eredetileg Stein–Leventhal-szindrómának nevezték el a két amerikai nőgyógyászról, Irving F. Steinről és Michael L. Leventhalról, akik 1935-ben elsőként írták le a betegség tünetegyüttesét. Ez a leggyakoribb női hormonális és anyagcserezavar, amely a fogamzóképes korú nőket érinti. Főbb jellemzői a ritka vagy teljesen elmaradó menstruáció, a férfi nemi hormonok túlsúlya, amely túlzott szőrnövekedést, hajhullást vagy kopaszodást okozhat, a zsíros, pattanásos bőr, az inzulinrezisztencia, a súlygyarapodás és a nehezen leadható kilók, valamint a peteérés és tüszőrepedés elmaradása miatt gyakori meddőség. A betegség hátterében genetikai hajlam, stressz, a helytelen táplálkozással és a mozgáshiánnyal összefüggő életmód együttesen állhat. A szindróma nem gyógyítható teljesen, a tünetek megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel nagyon jól kordában tartható.

Megtalálni a kiváltó okot

A dunaszerdahelyi rendelőjében praktizáló dr. Egyenes-Pörsök Henrik endokrinológus nevetve megjegyezte, ő még mindig az eredeti Stein-Leventhal szindróma kifejezést használja, mert úgy véli, a PCOS elnevezés amolyan lerázós diagnózis. Gyakran tapasztalja ugyanis a pácienseinél, hogy ha nincs rendben a menstruációjuk, akkor csak azt igyekeznek rendezni. 

„A nőgyógyász felírja a fogamzásgátlót, amitől rendszeressé válik a menstruáció, ha kisbabát szeretne a páciens, akkor stimuláló hormonokat kap, tehát nem az okot kezelik, hanem egyszerűen csak kikerülik a problémát. Sajnos azzal, hogy mit hordoz magában a betegség, hosszú ideig nem foglalkoztak úgy igazán”

– fogalmazott a szakorvos, aki szerint az új megnevezés elterjesztése figyelmeztető lépés, hogy nem elég lerázni ezeket a betegeket, mert náluk könnyebben alakul ki érelmeszesedés, nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, így rövidebb lesz az ő várható élettartama. Becslése szerint a nők 40%-át érinti a szindróma.

Felborul a hormonegyensúly

Kiemelt egy lényeges dolgot: a PMOS-ban szenvedő páciensnél lehet inzulinrezisztencia a petefészekben, de az nem jelenti azt, hogy a szervezetben is az van. 

„Ez fordítva viszont igaz: ha a szervezetben van inzulinrezisztencia, akkor a petefészekben is lesz rezisztencia. A policisztás petefészeknek sérült a szövete, úgy kell elképzelni, mint a leégett, hólyagos bőrt, ezért alakul ki ott inzulinrezisztencia, amitől a női és a férfi hormonokat nem arányosan termeli. Leggyakrabban genetikai okai vannak”

– magyarázta Egyenes-Pörsök Henrik, hangsúlyozva, hogy a diagnózishoz nem elég megállapítani a ciszták jelenlétét, hanem kell hozzá az agyalapi mirigy által termelt LH, vagyis luteinizáló és az FSH, vagyis tüszőstimuláló hormonok arányainak pontos megállapítása vérvétellel. Ha az LH-FSH arány nagyobb, mint 2,3, akkor policisztás petefészekről beszélünk.

„Ha tudjuk, hogy a petefészek ilyen elváltozásokat mutat, amikor számolni kell azzal, hogy hamarabb jön egy cukorbetegség, állandóan jelen van egy alacsony szintű gyulladás, amitől nem kimondottan beteg valaki, de nincs teljesen jól, felborulhatnak a zsírok arányai, könnyebben alakul ki a magasabb vérnyomás, ezért rendkívül fontos, hogy a pácienssel ne csak mint nővel, hanem mint élőlénnyel foglalkozzunk”

– emelte ki az orvos. Rámutatott, akinél anyagcserezavar van a háttérben, a petefészek-problémákra felírt fogamzásgátlók bizonyos fajtái még ronthatnak is az állapotán.

A hormonok jótékony hatásai

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy megfelelő és rendszeres ellenőrzéssel a női hormonok szedésének nagyon sok előnye van. Kifejtette, ha nincs kockázata a mellrák és a trombózis kialakulásának, a női hormonok pótlása javítja a kognitív funkciókat, a bőr minőségét, fokozza a produktivitást, csökkentik a csontritkulás kialakulásának esélyét.

„Vannak esetek, amikor tényleg ez a megoldás. Mindig úgy állok hozzá, hogyha két vagy kettőnél több indok van arra, hogy próbálkozzunk a női hormonokkal, akkor igyekszem a betegnek elmagyarázni, milyen előnyökkel jár ez a kezelés”

– fogalmazott Egyenes-Pörsök Henrik. Egyetért abban, hogy sokan félnek a hormonkezelés gondolatától, ami szerinte leginkább azért van, mert rengeteg áltudományos vagy féligazságokon alapuló információ terjed az interneten és a különféle televízióműsorokban.

Fontos a túlsúly kezelése

A szakorvos úgy véli, akinél megállapítják a szóban forgó betegséget, annak nem feltétlenül kell endokrinológushoz fordulnia, mert a túlsúlyt bármilyen orvos kezelheti. Felhívta a figyelmet ennek a problémának a súlyosságára, hiszen mint fogalmazott, a populáció 60%-a túlsúlyos vagy kövér, ami provokálja a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, aminek következtében jönnek az érelmeszesedési problémák, de a túlsúlyos embernél gyakoribb az alvászavar, ami rosszabb oxigénellátást eredményez, melynek következtében felgyorsul az öregedés, még több problémát generálva.

„Aztán jön a depresszió, ami megemeli a stresszhormonok termelődését, melynek hatására gyorsabb lesz az érelmeszesedés, ez megemeli a vérnyomást és az inzulinrezisztenciát. Ez egy ördögi kör. Azt kell tudatosítani, hogy azért változtatták meg a nevet, hogy hangsúlyozzák azt, hogy metabolikus, vagyis anyagcserezavar, tehát nem elég akkor foglalkozni a nők problémáival, amikor már a változókorban vannak vagy megjelentek a lerakódások, az elhízás, a cukorbetegség jelei, hanem akkor, amikor fölmerül a gondolata, hogy hoppá, ebből baj lehet”

– mutatott rá.

Megőrizni a minőségi életet

Egyenes-Pörsök Henrik arról is beszélt, hogy a nőgyógyászoknak van egy nemzetközi egyezsége, hogy a változókor, illetve a menstruációs zavarok előtt két évvel érdemes rásegíteni női hormonokkal a páciensek jólétére, hogy a kor előrehaladtával is minőségi életet tudjanak élni.

„Aki évente jár nőgyógyászati ellenőrzésre, melynek során a szakorvos az ultrahangvizsgálaton felismeri,  hogy a méh kezd összehúzódni és ezzel együtt általában megjelennek a perimenopauza első tünetei is, mint például a hőhullám, ez arra utal, hogy már érdemes női hormonokkal kiegyenlíteni a hormonszintet, mert addig, amíg nincsenek érelmeszesedéses komplikációk, addig a női hormon véd az érelmeszesedés komplikációitól. A női hormonok az érfalat mintha simogatnák, nyugtatnák, valamint az említett alacsony szintű gyulladást is csökkentik, ami nem mutat látványos betegséget, csak rontja az anyagcserét”

– magyarázta. 

A beszélgetést azzal a gondolattal zárta, hogy ha a vallás oldaláról nézzük, amikor a Jóisten a nőt megteremtette, adott neki 50 évre női hormont, de az átlagéletkor 30-35 év volt. Most a nők átlagosan közel 80 évig élnek, vagyis életük felét női hormonok hiányában, tehát sokkal rosszabb minőségben élik.