Az unió is elkaszálhatja a Váhostav-mentést

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Sebtében megalkotott mentőprogram: a Smer kormányon nem először nyúl ehhez a megoldáshoz. A Váhostav beszállítóit védő, most módosított törvényeknek is több gyenge pontja van, ezek egy része évek múltán üthet vissza.

A kormány gyorsított eljárásban tárgyalta a javaslatot, amivel ismét megszegte a törvény-előkészítés szabályait: egy vállalat fenyegető csődje miatt nem lehet gyorsított eljárásba utalni módosításokat. Nem először fordul elő ilyen eset, az elmúlt egy-másfél évtizedben gyorsított eljárásban elfogadott törvények nagy része nem menne át ezen a próbán.

A gyorsított eljárásra hivatkozva nem kérték ki az Európai Központ Bank (ECB) véleményét sem, amit utólag a kormány szemére vethet Brüsszel. A kormányoknak ugyanis ki kell kérniük az ECB véleményét, mielőtt megváltoztatják a „bankmentő alapban” lévő pénzek felhasználásának célját.

A legtöbb kritika éppen amiatt érte a kormányt, hogy egy teljesen más célra félretett pénzhez nyúl hozzá. Ráadásul a bankmentő alap a törvény értelmében közpénznek számít – még ha ezt a Smer tagadta is –, a mostani mentőakció miatt pedig a pénzintézetek még tovább fogják fizetni – a mindannyiunk által térített banki illetékekből. Ráadásul azzal, hogy az alapból vállalkozásokat segítenek ki, precedenst is teremtettek, a későbbiekben is hozzányúlhat a kormány – most már törvénye is lesz rá.

Brüsszel nem csak a véleményezés elmaradása miatt kritizálhatja Pozsonyt. Szakértők szerint a Váhostav megmentése tiltott segélyezésnek is minősülhet: az unió ugyanis tiltja, hogy az állam magánvállalatokat segítsen közpénzekből. Emiatt lehet, hogy kötelezettségszegési eljárás is indulhat Szlovákiával szemben.

Mivel a beszállítók kinnlevőségeit az állami fejlesztési bank (SZRB) fogja megvalósítani, a folyamat nem lesz transzparens. A banktitokra hivatkozva a Juraj Širokýhoz köthető ciprusi offshore cégek (melyek formálisan hitelt adtak a Váhostavnak) is pénzhez juthatnak – közpénzből. (MSz)