Az EU alapítói sürgetik a kiválás elkezdését

Berlin/London/Brüsszel. Az Európai Unió elődjének hat alapító tagországa sürgeti Nagy-Britanniát a kiválási folyamat megindítására, ugyanakkor az Egyesült Királyságban már 3 millió EU-párti csatlakozott az újabb népszavazás kiírását követelő petícióhoz.

Angela Merkel német kancellár felszólította Nagy-Britanniát, hogy adjon tájékoztatást a kiválási folyamatban várható további lépéseiről, az EU alapító tagországainak külügyminiszterei pedig a kiválási folyamat megindítását sürgették. Emellett Merkel és Francois Hollande francia elnök is a szakszerű és objektív egyeztetés fontosságát hangsúlyozta a kiválási folyamatban.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán azt mondta, „az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére.” Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy macska-egér játék kezdődik el. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére.

Bejelentette távozási szándékát Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja. A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni.

Didier Seeuws belga diplomatát jelölték ki az Európai Unió részéről arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az EU és Nagy-Britannia között a szigetország kiválásáról. A belga diplomata 2014 végéig Herman Van Rompuynek, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács akkori elnökének közeli munkatársa volt. Jelenleg az Európai Tanácson belüli egyik igazgatóságot vezeti.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta a népszavazás kimeneteléért, és pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a brexit az uniós vezetők „krónikus hiányosságainak”, valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye.

Mindeközben már meghaladta a 3 milliót azoknak a briteknek a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.

A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt.