Alojz Hlina maradt a KDH elnöke

A párt kongresszusának küldöttei nagy többséggel újraválasztották az eddigi elnököt. Alojz Hlina kizárta, hogy a KDH az irányítása alatt együttműködne a Smerrel és Kotleba pártjával.

Rózsahegy. A jelenleg parlamenten kívüli KDH elnöki székéért eredetileg hárman versengtek, de egy jelölt még a kongresszus előtt visszalépett Alojz Hlina kihívója, Richard Vašečka javára. A 338 küldött közül végül 233 Hlinára voksolt. Vašečka 101 szavazatot kapott, egy szavazólap érvénytelen volt, hárman tartózkodtak. Peter Zajac, Milan Majerský és Peter Bobula maradt a három alelnök.

Vašečka nemrég még az OĽaNO frakcióvezetője volt, néhány hete lépett be a KDH-ba. Tette mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kongresszuson átvegye a párt irányítását. Miután ez nem sikerült, az alelnöki posztot visszautasította. Kijelentette azonban, hogy marad, nem alapít új pártot – jelenleg ő a KDH egyetlen parlamenti képviselője. Terveiről ma tárgyal Hlinával, aki az ellenzéki pártok közül az SaS-szel és az OĽaNO-val kész együttműködni. Kategorikusan kizárta viszont az együttműködést a Smerrel és a szélsőséges Marian Kotleba ĽSNS pártjával. Az ellenzéki pártokhoz hasonlóan Hlina is előrehozott parlamenti választásokat akar.

A KDH önállóan kíván indulni a majdani parlamenti választásokon, visszautasította Igor Matovičnak, az OĽaNO elnökének ajánlatát, hogy több ellenzéki párt közösen induljon, így megelőznék, hogy elvesszenek a szavazatok – a javaslat elsősorban az MKP-ra és a KDH-ra vonatkozott. A KDH-nak egyébként a legutóbbi, márciusi felmérés során 7%-os támogatottságot mért a Focus közvélemény-kutató ügynökség.

Hlina eredetileg módosítani akarta a párt nevét, a KDH-t a „kereszténydemokraták” megnevezéssel szerette volna bővíteni. A javaslatot végül visszavonta, de állítása szerint rövidesen visszatérnek rá, ha néhány részletet tisztáznak.

A küldöttek foglalkoztak azzal a jogi elemzéssel is, mely szerint Hlina két évvel ezelőtt törvénysértően vette át a párt irányítását. Az elemzés szerzője ismeretlen a nyilvánosság előtt, és azt állítja, Hlina nem állhatott volna a KDH élére, mert akkor még saját pártjának, a Polgároknak volt az ügyvezetője.

„Számomra a Komenský Egyetem alkotmányjogi tanszékének az állásfoglalása a mérvadó, nem egy névtelen elemzés” – közölte Hlina.

(TASR, SITA, ie)