A körforgásos mezőgazdaság térítheti le az emberiséget a semmibe vezető útról

A mosonmagyaróvári agráregyetem nemzetközileg elismert professzora is vendége lesz a Dél- Szlovákia gazdasági kilátásait górcső alá vevő Új Szó – Trend konferenciának a komáromi Tiszti pavilonban szeptember 14-én, ahol szakemberek, kutatók, politikusok vitatják meg térségünk legfontosabb kérdéseit.

Az új mezőgazdasági prioritásokkal kapcsolatban például Neményi professzor a környezetvédelem szerepét emeli ki.

„Olyan technológiák, termelési módok jöhetnek majd csak szóba, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Innen kell kiindulni, nincs mese, ezzel én is egyetértek”

– hangsúlyozza az akadémikus, hozzátéve, hogy ennek pedig egyenes következménye lesz a „Hands Free Hectare” elterjedése. Vagyis emberi kéz érintése nélkül, szenzorok, IoT rendszerek (Internet of Things, hálózatba kötött intelligens eszközök), önvezető gépek összehangolásával fogják művelni a táblákat. Az autonóm gépek közé egyébként is veszélyes lenne beengedni az embert, és a biztonsági kockázat nullára redukálása még tovább drágítaná a költséges technológiát.

Az adatgyűjtés ezalatt folyamatossá és általánossá válik, a drónok és a műholdak a levegőből, a gépek, berendezések, a telepített és a mobil robotok a földről és a földből fogják szolgáltatni az adatokat. Miután képesek leszünk a dinamikát, a folyamatokat naprakészen vizsgálni a legnagyobb részletességgel, akár a növényekről, akár a haszonállatokról, akár a termőföldről, akár az időjárásról beszélünk, így menet közben is újratervezhetjük a termelést.

„Közben a lineáris rendszereket felváltja a körforgásos gazdaság. Most ugyanis a folyamatok végén ott a hulladék, az emisszió, annak ártalmatlanítása pedig már rendszerint nem a gyártók, kibocsátók költsége, és ezzel a gyakorlattal egyenes út vezeti az emberiséget a semmibe. A zárt rendszerekbe azonban például az üvegházhatást növelő gázok semlegesítését is illik beleszámolni, vagy a világ másik feléből származó hús szállításával, hűtésével járó karbonlábnyom csökkentését. Ugyanígy a talajvizek nitrát-nitrit tartalmát is meg lehet változtatni, hiszen nem árt hangsúlyozni, hogy a műtrágyák mindössze 30-50 százaléka hasznosul, a többi megy a talajvízbe, a levegőbe. Mindez persze pénzbe kerül” – magyarázza Neményi professzor.

A mezőgazdaság digitalizálásával, milliónyi szenzor bevetésével adattengerek fognak elárasztani bennünket. A különféle berendezésekből érkező adatokat össze kell hangolni, és az adatfúzió külön tudomány lesz. A feldolgozáshoz pedig elengedhetetlenné válik a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) bevetése. Az AI térnyerése a teljes mezőgazdaságot átalakítja.

„Legyünk őszinték! Ahhoz, hogy a szigorú környezetvédelmi előírások megvalósulhassanak, egyébként is a lehető legnagyobb mértékben ki kell iktatni az emberi ráhatást. Mert az ember hajlamos azt mondani: hagyjanak már békén ezzel az egész ökológiai, klímaváltozási humbuggal, nekem profit kell, én egyről a kettőre akarok jutni, és ki fogom szórni az ehhez szükséges mennyiségű műtrágyát, ha a fejük tetejére állnak is. Tehát szép szóval ez nem fog működni. Hiába mondogatjuk, hogy legyetek jók, ha tudtok”

– hangsúlyozza Neményi Miklós.

A klímaváltozással egyébként az az egyik nagy probléma az akadémikus szerint, hogy hajlamosak vagyunk összekeverni a dolgokat. Azt az emissziót például, ami ott keletkezik, ahol megtermeljük az élelmiszert, ne mossuk össze azzal, mint amikor Dél-Amerikából szállítjuk ide a különböző mezőgazdasági terményeket. Egészséges élelemmel kell 7,8 milliárd embert ellátni, ez nem kérdés, de ösztönözzük közben a helyi termékek fogyasztását! Egyébként sem kell annyi húst enni, de ha eszünk is, semmi szükség arra, hogy átszállítsuk a félvilágon.

„Az agrárium digitalizálásával az ágazat a fiatalok számára újra vonzó lehet. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az automatizáció elterjedése miatt sok ember fogja elveszíteni a munkáját. Hozzáteszem, nem csak a mezőgazdaságban. Erre általában az a válasz, hogy majd átképezzük őket, de tessék mondani, mire is? Nem túlzás azt állítani, hogy egy új világválság elé nézünk, mert nagy késésben vagyunk az oktatás átalakításával. Teljesen új képzési rendszer kidolgozására lett volna szükség, hogy felkészüljünk a robotok, a mesterséges intelligencia világra, ahol nagyon sok jelenlegi szakmára nem lesz szükség. Nem is beszélve arról, hogy a magukat fejlesztő szuperszámítógépek olyan összetett feltételrendszerek szerint fogják meghozni a döntéseiket, amelyek várhatóan komoly globális etikai dilemmák elé állítják az emberiséget” – vetíti előre Neményi Miklós professzor.