A május végén megjelent írásban feltételeztük, hogy az ígért 4.1, 4.2, 6.3 és 16.3 alrendelkezések szerinti pályázati felhívások már május végéig megjelennek. A tapasztaltabb pályázók, tanácsadók, pályázatírók – ismerve a PPA jelenlegi helyzetét és a támogatási rendszer túl bürokratikus mivoltát – nem nagyon tartották valószínűnek, hogy ezek időben és az ígért formában nyilvánosságra kerülnek.

Az agrárszektorban rendkívül fontos a személyes kapcsolat az üzletkötők és a gazdák közt, viszont az is tény, hogy a gazdák egyre inkább rákényszerültek az internet használatára, ha nem akarnak lemaradni. Ezért az online lehetőségek bővítésére ráerősített az Agroservis is, ami majd két év távlatából értékelve jó döntésnek látszik.

Több hónapos kemény munka után végre fellélegezhetett a szlovák helyreállítási tervet készítő munkacsoport. Sikerült tartani az április végi határidőt, a dokumentumok immár az Európai Bizottság szerverein várják az értékelést.

A már évek óta rendszeresen beköszöntő tavaszi fagyok idén is megnehezítették a mezőgazdasági termelők életet. Ezúttal is teljesen váratlanul érkeztek a meleg márciusi napokat követően, és a gyümölcsösök mellett a cukorrépában is tetemes károkat okoztak.

Máris itt vannak a tavaszi munkák, a gazdáknak a bizonytalan agrárpolitika ellenére is tenniük kell a dolgukat, meg kell alapozni az idei termést, ami bizony gyakran nem kis anyagi terhet is jelent számukra, nincs is nagyon idejük figyelemmel kísérni az agrárpolitikában történő fejleményeket. Amire viszont az eddiginél fokozottabban oda kell figyelniük, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások betartására.

Hektikusnak nevezik az idei tavaszt a kertészetek, az emberek sietnek mindent idő előtt beszerezni. A kertészkedők már februárban, a nagy fagyok megszűnésével keresni kezdték a gyümölcsfákat, aminek a szezonja egyébként csak márciusban kezdődik.

A Helyreállítási Alap kidolgozásának befejezését és átadását az EU ez év április végéig várja el. Azt azonban nem tudni, hogy ebből mennyi jut a mezőgazdaságra.

Pozsony | Az időjárás okozta viszontagságok mellett a szlovákiai gazdáknak a termelési költségek folyamatos növekedése is gondot okoz. Legújabban a műtrágyaárak ugrottak meg rég nem látott ütemben. A termelők 20–30%-os átlagos drágulásról beszélnek, de egyes esetekben ennél is nagyobb volt az árugrás.

Azt szokták mondani, a talajon nemcsak állunk, hanem élünk is. A népesség növekedése miatt a nemesítőkre és a mezőgazdászokra is nagy felelősség hárul, hogy egy adott területből minél nagyobb hozamot hozzanak ki. De nem a talaj kizsigerelése árán.

Mögöttünk a rendszerváltás óta eltelt harmincadik esztendő, ami a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar szempontjából nem sok dicsőséggel értékelhető. Ez a harmincadik év a Covid-19 néven elhíresült vírusjárvány miatti rendkívüli helyzet és az ezt követő nagymértékű gazdasági visszaesés éveként lesz majd emlegetve.

Tetemes károk a klímaváltozás miatt, növekvő termelési költségek, alacsony felvásárlási árak, pusztító világjárvány – a szlovákiai gazdák egyre több kihívással kénytelenek szembenézni.

Patasi Ilona mérnök, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke szerint szükség lenne bevezetni a „valódi farmer” fogalmát, és az olyan termelést, amely kíméletesebb a környezethez.

Sokan azt gondolnák, a koronavírus a mezőgazdaságot érinti a legkevésbé. Ez azonban naiv elképzelés, sokkal inkább elmondható, hogy ez az egyik legveszélyeztetettebb ágazat.

E cikk megjelenésekor már valószínű, hogy kevés olyan mezőgazdasági vállalkozó akad, aki még nem értesült volna a 50/PRV/2020 szám alatt, 2020. november 20-án közzétett pályázati felhívásról, miszerint a speciálisnövény-termesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások pályázhatnak beruházások támogatására. A pályázatokat 2021. március 1–31. közötti időszakban lehet majd benyújtani.

A járványügyi intézkedések minden mezőgazdasági céget érintettek, sokkal többet kommunikáltak a kereskedők a gazdákkal telefonon, vagy e-mailen keresztül, és az internetet is többen használják.