A jobbikos tanár tovább taníthat

Pozsony. A szlovák belügymi-nisztérium szélsőségesek elleni harcról szóló koncepci-ója 2015–2019-re a Szlová-kia területén tevékenykedő külföldi szélsőséges csopor-tok közé sorolja a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. Egy jobbikos politikus azonban minden további nélkül tölthet be közfunkciót az országban.

„A Jobbik nyíltan revizionista, az egykori történelmi Magyarországhoz tartozó területek rendezésének megváltoztatását követelő szélsőségesen nacionalista magyarországi politikai párt” – jellemzi a mozgalmat a belügyi koncepció. Pallér Péter, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola történelemtanára nyíltan vallja, hogy a Jobbik szlovákiai szervezője, szerepelt a párt választási listáján is, és Szávay István vezető jobbikos politikus dunaszerdahelyi irodájának működtetését segíti.

A tárca hárít

Az oktatási minisztérium minden felelősséget hárít a jobbikos történelemtanár ügyében. A tárca szerint egyedül az adott iskola igazgatójának a felelőssége, hogy felügyelje tanárát. „Az igazgató kötelessége szavatolni, hogy az oktató-nevelő tevékenységbe ne vigyenek bele a tanár értékorientációjával kapcsolatos szélsőséges megnyilvánulásokat” – közölte lapunkkal az oktatási tárca sajtóosztálya. A gyakorlatban ezt az alkalmazottak ellenőrzésével és értékelésével lehet végezni, beszélgetések, konzultációk, kérdőívek által, állítja a minisztérium. A minisztérium nem kompetens munkajogi kérdésekben eljárni, nem avatkozhat be az alkalmazotti jogviszonyba.

Pallér kikéri magának

Ha tehát az igazgatót nem zavarja, hogy tanára szélsőséges nézeteket képvisel, a tanárt semmilyen bántódás nem érheti. Megkérdeztük Pallér Pétert is, nem gondolja-e, hogy politikai tevékenysége összeegyeztethetetlen tanári állásával. „Nem vagyunk szélsőségesek” – mondta az Új Szónak Pallér, hozzátéve, fontolgatja, hogy jogi lépésre szánja el magát, amiért szélsőségesnek neveztük őt. „Egyáltalán nem hozom be az iskolába a politikát, és főleg nem az osztálytermekbe” – mondta Pallér. A szabadidejében végzett tevékenysége Pallér szerint az ő dolga, a tanítványai pedig állítása szerint nem ismerősei a Facebookon. Bejegyzései ugyanakkor nyilvánosak, bárki elolvashatja őket, aki beírja a nevét a keresőbe. Pallér válasza erre, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga egy tanárt is megilleti. Rákérdeztünk arra is, hogyan viszonyul bizonyos történelmi események oktatásához, mint például a holokausztéhoz. „A holokauszt történetének megvannak a maga tényszerűségei, én ezt igyekszem a tanulóknak bemutatni, és az ennél hosszabb távú következtetések levonásánál nyilvánvaló, hogy a szélsőséges megoldások nem megfelelők. Én viszont inkább azt az oldalt látom szélsőségesnek, amely most nem az európai oldalt képviseli” – válaszolta Pallér, hozzátéve, az állami kerettanterv szerint tanít, és a tényekre szorítkozik az oktatásban. Osztályfőnökként a diákok erkölcsi, társadalmi nevelése is így zajlik, közölte Pallér. Egy, a felvidék.ma portálnak adott interjújában ugyanakkor beismerte, sokat számít a tanár „hozzájárulása” is a tananyaghoz: „De tankönyvek ide vagy oda, végső soron mindig a tanáron múlik, hogy miként állítja össze a tantervet, mennyi és milyen segédanyagot használ fel a tanórák során!” A történelemtanár kiemelte, a politikai tevékenységet egy tanárnak nem tiltja a törvény, így az megengedett, ráadásul a Jobbik nem szélsőséges, neonáci párt, nincs ok félni tőle. „Tudtommal még a Magyar Gárda sem ártott senkinek” – tette hozzá Pallér.

Kotlebát „helyettesítette”

Diákjaival megbeszélte a szlovákiai parlamenti választások eredményét is: mivel nem orvosolták időben az ország problémáit, ezért kerülhetett Kotleba a parlamentbe – magyarázta nekik a helyzetet. Pallér tagadja, hogy a Jobbiknak kapcsolata lenne Kotlebáékkal, bár tavaly ő maga is részt vett azon a bősi menekültellenes tiltakozáson, amelyet Kotlebáék szerveztek, igaz, maguk végül nem jutottak el oda. „Úgy gondoltuk, nem helyes, ha szlovák nacionalisták jönnek magyar emberek közé magyar ügyeket képviselni, így elmentünk mi is Bősre” – magyarázta Pallér. Ami a Jobbik és Kotlebáék közötti hasonlóságot illeti, Pallér szerint nincsenek közös állásponton, a történelmi ellentétek miatt.

Begyűrűzik a közéletbe

Megkérdeztük a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) is, mi a véleményük róla, ha nyíltan szélsőséges eszméket valló tanár tanítja a tanulókat. „A mi kompetenciánk ilyen kérdésekre nem terjed ki – válaszolta lapunknak Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke. – Az igazgató látogathatja az órákat, hogy ellenőrizze a tanárok munkáját. A szélsőséges jelenségek veszélyesek, láthatjuk, ahogy egész Európában terjednek a politikában, és begyűrűznek a közéletbe, sőt a családokba is.”

A közösség szégyene

Simon Attila történész, a Történelemtanárok Társulásának elnöke korábban a komáromi Selye János Gimnáziumban tanító Fehér István kapcsán megírta, az antiszemita és soviniszta gyűlölködés és uszítás nem szalonképes, különösképpen egy pedagógustól. Simon szerint ennek tolerálása nemcsak egy tanár vagy egy iskola, hanem egész közösségünk szégyene. Megkérdeztük Simon Attilát, szerinte szétválasztható-e egy tanár esetében a politikai nézetek képviselete a tanári tevékenységtől. „Az ember óhatatlanul kifejezésre juttatja a világnézetét a tanítás során: ez nem kell hogy konkrét politizálást jelentsen, ám ha valamiként látom a világot, az a helyes, ha azt jelzem a diákoknak” – válaszolta Simon, hozzátéve, szerinte az lenne a probléma, ha egy pedagógus nem igyekezne valamiképpen befolyásolni a diákokat.

Kotleba is így kezdte

Marian Kotleba, a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke szintén tanárként kezdte pályafutását, a besztercebányai nyolcosztályos sportgimnáziumban. Miután 2006-ban rendőrségi eljárás indult ellene garázdaság gyanújával, a megyei hivatal kezdeményezésére áthelyezték őt informatikatanári posztjáról, és rendszergazdaként dolgozott tovább. A gyerekekkel nem maradt kapcsolatban. A megye mint a gimnázium fenntartója javasolta az igazgatónak Kotleba elbocsátását, erre azonban nem volt jogi alap. Kotleba így 2012-ig az iskolában maradt, akkor szervezési okokból bocsátották el. Egy évvel később választották őt meg Besztercebánya megye elnökének.

A közfeladatok ellátásáról szóló törvény nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy egy közfeladatokat ellátó személy nem képviselhet politikai pártokat vagy akár szélsőséges nézeteket, ez utóbbiak megítélése ugyanis nem mindig egyértelmű. A törvény ugyanakkor előírja, hogy be kell tartania a jogszabályokat, tiszteletben kell tartania és védenie kell az emberi méltóságot és az emberi jogokat, valamint nem szabad olyan tevékenységet végeznie, amely kétségbe vonná pártatlanságát.